Hírek

A mediterrán étrend

A mediterrán étrend

A mediterrán étrend kutatásának története

Csaknem f√©l √©vsz√°zaddal ezelŇĎtt az √©letm√≥d elŇĎsz√∂r az ischaemi√°s sz√≠vbetegs√©g kock√°zat√°hoz kapcsol√≥dott. Az ut√°na k√∂vetkezŇĎ √©vek lehetŇĎv√© tett√©k ennek a kapcsolatnak a m√©lyebb tanulm√°nyoz√°s√°t. Sz√°mos tudom√°nyos tanulm√°ny m√°r megerŇĎs√≠tette, hogy az olyan t√©nyezŇĎk, mint az √©tkez√©s, a testmozg√°s √©s a doh√°nyz√°s befoly√°solj√°k a sz√≠v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©sek elŇĎfordul√°s√°t, √©s meghat√°rozz√°k annak elŇĎfordul√°s√°nak kock√°zat√°t.

Badanie Framingham, Badanie zdrowia pielńôgniarek, Badanie sz√≠nes √ľvegsz√°las zdrowia

Framingham √©szrev√©telei, a Nurses Health Study √©s az Health Professionals Study tanulm√°nyozta az √©letm√≥d megv√°ltoztat√°s√°nak elŇĎnyeit. Bizony√≠tott, hogy az √©trend v√°ltoz√°sa, a norm√°l tests√ļly, a fokozott fizikai aktivit√°s √©s a m√©rs√©kelt alkoholfogyaszt√°s 82% -kal √©s cukorbetegs√©gben 90% -kal cs√∂kkenti az iszk√©mi√°s sz√≠vbetegs√©g kock√°zat√°t. Ez a hat√°s a f√©rfiakn√°l is megfigyelhetŇĎ, de kev√©sb√© l√°tv√°nyos.

Az √Čszak-Kauk√°zusi Projekt

A finn tapasztalatok azt mutatj√°k, hogy milyen elŇĎny√∂s az √©letm√≥dbeli v√°ltoz√°s, k√ľl√∂n√∂sen az √©tkez√©si zs√≠rbevitel v√°ltoz√°sa. Egy t√∂bb mint 30 √©ve fut√≥ √©szak-kar√©liai projekt azt mutatja, hogy az √©letm√≥dbeli v√°ltoz√°sok 85% -kal (80% -kal orsz√°gosan) cs√∂kkentett√©k az iszk√©mi√°s sz√≠vbetegs√©g elhull√°s√°t.

Hét ország tanulmányozása

Sok √©ves kutat√°s kimutatta, hogy a t√°pl√°lkoz√°s hat√°ssal van a sz√≠v- √©s √©rrendszeri betegs√©gek kialakul√°s√°ra. Az elsŇĎ ilyen felm√©r√©st a Seven Countries Study v√©gezte, √©s 7 orsz√°gban val√≥sult meg: Jap√°n, G√∂r√∂gorsz√°g, volt Jugoszl√°via, Hollandia, Olaszorsz√°g, Egyes√ľlt √Āllamok √©s Finnorsz√°g.

Ez a tanulm√°ny kimutatta, hogy a tel√≠tett zs√≠rsavak bevitele befoly√°solja a sz√≠v- √©s √©rrendszeri betegs√©gek mortalit√°s√°t. Min√©l nagyobb a bevitel, ann√°l nagyobb a betegs√©g √©s hal√°leset kock√°zata. Ezeknek a savaknak a forr√°sa tejterm√©kek √©s h√ļs, valamint k√≥kusz- √©s p√°lmavez√©r.

A zs√≠rfogyaszt√°s k√∂z√∂tti kapcsolat egy√°ltal√°n nem volt kimondhat√≥, de 25 √©v kutat√°sai azt mutatt√°k, hogy a sz√≠v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©sekbŇĎl sz√°rmaz√≥ hal√°loz√°s a hossz√ļ sz√©nl√°nc√ļ tel√≠tett zs√≠rsavak √©s transzzs√≠rok fokozott fogyaszt√°s√°val nŇĎ.

Tudtad, hogy…

  • A k√©rŇĎdzŇĎ √°llatok bendŇĎj√©ben transz-zs√≠rsavak keletkeznek, a k√©rŇĎdzŇĎk h√ļs√°ban √©s tejzs√≠rj√°ban. Ezek a savak kem√©ny margarinokban, s√ľtŇĎipari √©s s√ľtŇĎzs√≠rokban tal√°lhat√≥k. Ez teszi ŇĎket jelen cukr√°szterm√©kekben, gyors√©telben.
  • A vizsg√°latok megerŇĎs√≠tett√©k, hogy a koleszterin h√°tr√°nyosan befoly√°solja a plazma lipidprofilt. M√°r 1965-ben kimutatt√°k, hogy a felhaszn√°lt koleszterin mennyis√©ge meghat√°rozza a teljes koleszterin √©s az LDL koncentr√°ci√≥j√°t a sz√©rumban. A k√©sŇĎbbi vizsg√°latok csak megerŇĎs√≠tett√©k ezt a kapcsolatot, de azt is kimutatt√°k, hogy a v√©r koleszterinszintj√©t a tel√≠tett zs√≠rok √©s transzzs√≠rok √©rik jobban.
  • A gasztrointesztin√°lis koleszterin csak az √°llati sz√∂vetekben fordul elŇĎ. Legink√°bb a toj√°ss√°rg√°kon fogyasztj√°k, zs√≠ros tejet fogyasztanak, h√ļst vagy h√ļst fogyasztanak. Nagy mennyis√©gben megtal√°lhat√≥k a tenger gy√ľm√∂lcsei is, fŇĎleg garn√©lar√°kok √©s tintahal.

Zupten Tanulmány, Honolulu Szív Program, Helsinki Heart Study

A Zupten Study, a Honolulu Heart Program és a Helsinki Heart Study tanulmányai szerint ha az étrendi koleszterinszint meghaladja a 200 mg / 1000 kcal értéket, az iszkémiás szívbetegség kockázata 30% -kal emelkedik.

A tel√≠tetlen zs√≠rsavaknak a sz√≠v- √©s √©rrendszeri betegs√©gek megelŇĎz√©s√©ben bet√∂lt√∂tt szerep√©t kutatt√°k az 1940-es √©vekben. Az 1960-as √©vek elej√©n. ElsŇĎk√©nt az egyszeresen tel√≠tetlen √©s t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√≠tetlen zs√≠rsavak magas bevitel√©nek √©s a sz√≠v-√©rrendszeri hal√°loz√°s alacsony kock√°zat√°nak √∂sszef√ľgg√©s√©t √≠rta le.

Tudtad, hogy…

  • T√∂bbsz√∂r√∂sen tel√≠tetlen zs√≠rsavak: ennek a csal√°dnak a fŇĎ savak olajosak. Ol√≠vaolajban √©s alacsony olajos repceolajban gazdag.
  • T√∂bbsz√∂r√∂sen tel√≠tetlen zs√≠rsavak: az omega-6 √©s az omega-3 csoporthoz tartoznak. Sz√ľks√©gesek, mert nem szintetiz√°ltak a szervezetben. Az Omega-6 zs√≠rsavak elsŇĎsorban a napraforg√≥olajban, sz√≥jaolajban, kukoricaolajban √©s az ilyen olajokb√≥l k√©sz√ľlt margarinokban tal√°lhat√≥k. Az omega-3 zs√≠rsavak gazdag forr√°sa a repcemagolaj √©s a sz√≥jabab, de legink√°bb a halak √©s a tengeri emlŇĎs√∂k zs√≠rosak. Az omega-3 savakban k√ľl√∂n√∂sen gazdag halak: hering, makr√©la, lazac.

Inuit felmérések

Az 1970-es √©vekben az inuit kutat√°sok szerint ez a popul√°ci√≥ nem volt ateroszklerotikus elv√°ltoz√°sokkal. Ezenk√≠v√ľl a sz√≠v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©sek elŇĎfordul√°sa nagyon alacsony volt, mint m√°s d√°niai lakosok√©. A fŇĎ √©rdek azonban az volt, hogy az inuit di√©ta gazdag volt mind a koleszterinban, mind az √°llati zs√≠rokban. Azonban ez elsŇĎsorban a zs√≠ros halak magas fogyaszt√°s√°val, √©s k√∂vetkez√©sk√©ppen az omega-3 csal√°d t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√≠tetlen zs√≠rsavtartalm√°val k√ľl√∂nb√∂z√∂tt.

Ez sok√©ves kutat√°st ind√≠tott, elsŇĎsorban az omega-3 zs√≠rsavak v√©dŇĎ hat√°s√°ra. A napi √©trendben minden 20 g tengeri hal eset√©ben kimutatt√°k, hogy az iszk√©mi√°s sz√≠vbetegs√©g hal√°l√°nak kock√°zat√°t 7% -kal cs√∂kkenti.

Azt is r√°mutatt√°k, hogy a tanulm√°nyban r√©szt vevŇĎ h√©t orsz√°gban, azaz G√∂r√∂gorsz√°gban (Kr√©ta) √©s Olaszorsz√°gban a t√°pl√°l√©k az atherosclerosis √©s k√∂vetkez√©sk√©ppen ischaemi√°s sz√≠vbetegs√©g alacsony elŇĎfordul√°si gyakoris√°g√°t befoly√°solja. Ez eg√©szs√©ges √©trendhez vezetett. Kr√©ta √©s Olaszorsz√°g kev√©s tel√≠tett zs√≠rsavat fogyasztanak, de sok ol√≠vaolajat, z√∂lds√©get √©s gy√ľm√∂lcs√∂t, halat √©s teljes kiŇĎrl√©sŇĪ kenyeret fogyasztanak. A tud√≥sok szerint ez cs√∂kkenti a sz√≠vroham kock√°zat√°t.

9 a hagyom√°nyos mediterr√°n √©trend jellemzŇĎi

A kutat√°sok a mediterr√°n √©trend fogalm√°t id√©zt√©k elŇĎ, amely cs√∂kkenti a sz√≠v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©sek kock√°zat√°t. A hagyom√°nyos mediterr√°n √©trend g√∂r√∂g v√°ltozat√°nak 9 jellemzŇĎje is van: ‚Ķ

  1. az olívaolaj magas fogyasztása és az állati zsírok alacsony fogyasztása
  2. magas zöldségfogyasztás
  3. magas gy√ľm√∂lcsfogyaszt√°s
  4. a gabonaf√©l√©k (fŇĎk√©nt a keny√©r) magas fogyaszt√°sa
  5. nagy impulzusfogyaszt√°s
  6. alacsony a h√ļs √©s a h√ļsk√©sz√≠tm√©nyek fogyaszt√°sa
  7. a tejtermékek átlagos fogyasztása
  8. az alkohol √°tlagos fogyaszt√°sa (fŇĎleg a bor)
  9. A hal √°tlagos fogyaszt√°sa.

Azok az emberek, akik naponta k√∂r√ľlbel√ľl 400g z√∂lds√©get √©s gy√ľm√∂lcs√∂t fogyasztanak, 40% -kal cs√∂kkentik a sz√≠v- √©s √©rrendszeri hal√°loz√°s kock√°zat√°t azokkal szemben, akik napi 130 g-ot fogyasztanak. Az iszk√©mi√°s sz√≠vbetegs√©g kock√°zata 4% -kal cs√∂kken a nap folyam√°n felhaszn√°lt gy√ľm√∂lcs√∂k √©s z√∂lds√©gek mindegyik r√©sz√©vel, √©s 7% -kal, ha csak egy r√©sze a gy√ľm√∂lcsnek. Z√∂ld leveles z√∂lds√©gek √©s a C-vitaminban gazdag gy√ľm√∂lcs√∂k √©s z√∂lds√©gek a legink√°bb elŇĎseg√≠tik a sz√≠vbetegs√©gek megelŇĎz√©s√©t.

A mediterrán diéta 50% -kal csökkenti a szívbetegségek betegségeinek és halálának kockázatát minden populációban.

Mi a k√ľl√∂nbs√©g a mediterr√°n √©trendtŇĎl a t√∂bbi di√©t√°hoz k√©pest?

Alacsony telített zsírsavtartalom
Ez elsŇĎsorban a tel√≠tett zs√≠rsavak alacsony koncentr√°ci√≥j√°nak k√∂sz√∂nhetŇĎ, amelyek bizony√≠tottan ateroszklerotikus hat√°s√ļak. A tel√≠tett zs√≠rsavak t√ļlzott fogyaszt√°sa, azaz meghaladja a napi energiaig√©ny 10% -√°t, n√∂veli a v√©r koleszterinszintj√©t √©s az LDL-t. Ez fokozott v√©ralvad√°st, endothel diszfunkci√≥t, megn√∂vekedett v√©rnyom√°st √©s sz√≠vritmuszavarokat okoz. A palmitinsav, mirisztinsav √©s kisebb m√©rt√©kben a laurinsav a legt√∂bb ateroszklerotikus hat√°ssal b√≠r. Ezzel szemben az ilyen l√©p√©seket nem mutatj√°k a sztearinsav. A tel√≠tett savak nagy bevitele prothrombotikus rendelleness√©geket okozhat.

Olivaolaj
A mediterr√°n √©tkez√©s alapzs√≠rja az ol√≠vaolaj. Ide tartozik az olajsav, az oleomirsav √©s az oleopalminsav. Ha a t√°pl√°l√©kban a tel√≠tett zs√≠rsavakat helyettes√≠tik, akkor a teljes koleszterin √©s az LDL frakci√≥ koncentr√°ci√≥j√°t cs√∂kkenti a HDL koleszterin koncentr√°ci√≥j√°nak cs√∂kkent√©se n√©lk√ľl (√ļn. ‚ÄúAlacsony koleszterinszint‚ÄĚ). √©s nem befoly√°solj√°k a trigliceridkoncentr√°ci√≥t.

Kis mennyis√©gŇĪ toj√°s, v√∂r√∂s h√ļs, vaj
A f√∂ldk√∂zi-tengeri t√°pl√°lkoz√°s meglehetŇĎsen gyenge a koleszterin t√°pl√°l√©kforr√°saiban, mivel csak nyomnyi mennyis√©gŇĪ toj√°st, v√∂r√∂s h√ļst √©s vajat tartalmaz. √Črdemes eml√©keztetni arra, hogy az √©tkez√©si koleszterin hat√°sa a lipidprofilra nagym√©rt√©kben f√ľgg a test egy√©ni √©rz√©kenys√©g√©tŇĎl. A kutat√°sok azt mutatj√°k, hogy az emberek mintegy 25% -a reag√°l a magas d√≥zis√ļ √©lelmiszer koleszterinre a plazma koleszterin koncentr√°ci√≥j√°nak n√∂vel√©s√©vel. Az √©lelmiszer-koleszterin ilyen hat√°sait genetikai √©s k√∂rnyezeti t√©nyezŇĎk is befoly√°solj√°k. A vesz√©lyeztetett emberekn√©l ez nagyobb kock√°zatot jelent a koszor√ļ√©r-betegs√©gre. Az √©lelmiszerek koleszterinszintj√©nek napi 200 mg-n√°l alacsonyabb bevitele 37% -kal cs√∂kkenti a hal√°loz√°s kock√°zat√°t.

Omega-6 zsírsavak
Az √°tlagos √©trendi koleszterin-tartalom a k√©k di√©t√°s modellben 180-220 mg / nap. A mediterr√°n √©trend fontos √∂sszetevŇĎje az omega-6 csal√°d t√∂bbsz√∂r√∂sen tel√≠tetlen zs√≠rsavja. Az Omega-6 zs√≠rsavak elsŇĎsorban a napraforg√≥olajban, sz√≥jaolajban, kukoricaolajban √©s az ilyen olajokb√≥l k√©sz√ľlt margarinokban tal√°lhat√≥k. Az omega-6 zs√≠rsavak korl√°tozott mennyis√©ge cs√∂kkenti az √∂sszkoleszterint √©s k√°ros LDL-frakci√≥j√°t. Azonban az omega-6 zs√≠rsavak bevitele a napi energiaig√©ny 10% -√°t meghalad√≥ m√©rt√©kben, az omega-3 zs√≠rsavak metabolizmus√°t zavarn√°. Az omega-3 √©s az omega 6 savak bevitel√©nek aj√°nlott egyens√ļlya 1: 5 legyen.

Omega-3 zsírsavak
A mediterr√°n √©trendet nagym√©rt√©kŇĪ di√≥f√©l√©k, h√ľvelyesek, leveles z√∂lds√©gek, halak √©s r√°kf√©l√©k fogyaszt√°sa jellemzi, amelyek az omega-3 zs√≠rsavak legjobb forr√°sa. MegerŇĎs√≠tett√©k, hogy ezek a savak jelen vannak a szervezetben a sz√≠vizomban, a szem retin√°j√°ban, az agysz√∂vetben √©s a spermiumokban. Ezek a savak multidirection√°lis hat√°st fejtenek ki az ateroszkler√≥zis megelŇĎz√©s√©re √©s kezel√©s√©re. Cs√∂kkentik a lipidek √©s a LipoProtein koncentr√°ci√≥j√°t a sz√©rumban, cs√∂kkentik a v√©rnyom√°st, stabiliz√°lj√°k a sz√≠vmŇĪk√∂d√©st. MegerŇĎs√≠tett√©k, hogy az omega-3-savakat kap√≥ betegekn√©l a tov√°bbi kamrai √ľtemek sz√°ma 70% -kal cs√∂kkent.

Azonban az eikosapenta√©nsav √©s a dokozahexa√©nsav, elsŇĎsorban a halzs√≠rban (mint p√©ld√°ul a hering, a makr√©la, a lazac) √©s a tengeri emlŇĎs√∂kben tal√°lhat√≥, kiss√© elt√©rŇĎ hat√°sokat mutatnak. A DHA hat√°ssal van a lipidprofilra, a v√©rnyom√°sra, a sz√≠vfrekvencia √©s a glik√©mi√°s szintre, mint az EPA-sav, de az antiaggreg√°ci√≥s hat√°suk kombin√°ci√≥ eset√©n lehets√©ges. Az omega-3-savak cs√∂kkentik a triglicerid szintj√©t a v√©rben. Az elsŇĎdleges √©s a m√°sodlagos sz√≠vbetegs√©g megelŇĎz√©s√©re haszn√°lj√°k, jelentŇĎsen cs√∂kkentik a sz√≠vbetegs√©g hirtelen hal√°l√°nak kock√°zat√°t.

Növényi fehérje
A mediterr√°n √©trend fŇĎk√©nt n√∂v√©nyi term√©keken alapul, ami azt jelenti, hogy a szervezet fŇĎleg n√∂v√©nyi feh√©rj√©t kap. Ez elŇĎny√∂s, mivel nagy mennyis√©gŇĪ √°llati feh√©rje fogyaszt√°sa n√∂velheti az ateroszkler√≥zis kock√°zat√°t. Tanulm√°nyok kimutatt√°k, hogy az √°llati feh√©rje n√∂v√©nyi feh√©rj√©knek a lipid-rendelleness√©gekben szenvedŇĎ betegekben t√∂rt√©nŇĎ √°talakul√°sa hozz√°j√°rul a teljes koleszterin-, LDL- √©s trigliceridkoncentr√°ci√≥ normaliz√°l√°s√°hoz a v√©rben.

A n√∂v√©nyi feh√©rjefogyaszt√°s szint√©n hozz√°j√°rulhat a v√©rnyom√°s szab√°lyoz√°s√°hoz, valamint a sz√≠v- √©s √©rrendszeri betegs√©gek kock√°zat√°nak cs√∂kkent√©s√©hez. Az √°llati feh√©rj√©k nagy mennyis√©gŇĪ metionint tartalmaznak, amely a szervezetben homociszteinr√© alakul, ami az atherosclerosis kialakul√°s√°nak egyik f√ľggetlen kock√°zati t√©nyezŇĎje. A napi √©trendben t√ļl sok metionin, a B6-vitamin, a B12-vitamin √©s a folsav hi√°nya miatt a homocisztein fokoz√≥dott a v√©rben. A mediterr√°n √©trend gazdag n√∂v√©nyi feh√©rj√©ben gazdag, √∂sszetett sz√©nhidr√°tokban √©s rostokban gazdag, de gazdag finom√≠tott sz√©nhidr√°tokban is, amelyek magas GI-√©rt√©kkel b√≠rnak. A komplex sz√©nhidr√°tok √©s rostok nagyon pozit√≠v hat√°ssal vannak a triglicerid koncentr√°ci√≥ira, a m√°sodlagos gl√ľk√≥zszintekre √©s a HDL-koncentr√°ci√≥ra.

Teljes gabona termékek
Min√©l t√∂bb eg√©sz gabon√°t tartalmaz a mi √©trend√ľnkben, ann√°l kisebb az iszk√©mi√°s sz√≠vbetegs√©g hal√°l√°nak kock√°zata. Tanulm√°nyok kimutatt√°k, hogy a nagy mennyis√©gŇĪ rosttartalm√ļ term√©keket fogyaszt√≥ popul√°ci√≥k √°ltal√°ban alacsonyabb koleszterinszintet √©s mindenekelŇĎtt LDL-frakci√≥t tartalmaznak. Itt √©rdemes megeml√≠teni, hogy a mediterr√°n √©trendben gazdag term√©szetes MaxLiftfid√°nsok, k√∂zt√ľk E, C √©s karotinoidok, k√ľl√∂n√∂sen a b√©takarotin, a likopin, a lutein √©s a flavonoidvegy√ľletek csoportja.

vitaminok
A vizsg√°latok megerŇĎs√≠tett√©k, hogy a term√©szetes forr√°sokb√≥l sz√°rmaz√≥ A, E, C vitamin pozit√≠v hat√°st gyakorol a szervezetre, cs√∂kkentve a sz√≠v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©sekbŇĎl sz√°rmaz√≥ hal√°loz√°st.

√Črdemes megjegyezni, hogy a MaxLiftfid√°ns vitaminok csak akkor j√≥t√©kony hat√°st fejtenek ki, ha term√©szetes √©lelmiszerk√©nt √©s nem t√°pl√°l√©kkieg√©sz√≠tŇĎk√©nt ker√ľlnek a szervezetbe. Ez megmagyar√°zza, hogy a mediterr√°n √©trend mi√©rt olyan eg√©szs√©g√ľgyi hat√°ssal van a szervezetre √©s k√ľl√∂n√∂sen a sz√≠v- √©s √©rrendszerre. Nagy mennyis√©gŇĪ fitokemik√°li√°t is tartalmaz. Ezeknek a vegy√ľleteknek a kis mennyis√©ge az √©trendben jelentŇĎsen n√∂veli a sz√≠v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©sek kock√°zat√°t.

Francia Paradox: Bor és Csokoládé
A flavonoidok leggyakoribb hat√°sa az √ļgynevezett ‚Äúflavonoid‚ÄĚ. a francia paradoxon. Az 1980-as √©vekben azt tal√°lt√°k, hogy a francia √°llampolg√°rok k√∂r√©ben a kardiovaszkul√°ris betegs√©gek alacsonyabb hal√°loz√°si ar√°nya volt a t√∂bbi orsz√°ghoz k√©pest. Annyira furcsa volt, mert √©trendj√ľk sok tel√≠tett zs√≠rsavhoz kapcsol√≥dik. Azt tal√°lt√°k, hogy a resweratrol, amely a v√∂r√∂sborban jelen l√©vŇĎ fŇĎ polifenolvegy√ľlet, a min. a plazma HDL-koleszterin szintj√©nek n√∂vel√©s√©re. A v√∂r√∂sbor mellett a flavonoidok megtal√°lhat√≥k a z√∂lds√©gekben, gy√ľm√∂lcs√∂kben, te√°kban √©s kaka√≥ban is, amelyek gyakoriak a mediterr√°n √©trendben. Ezenk√≠v√ľl keserŇĪ csokol√°d√©ban is megtal√°lhat√≥k, ami jav√≠tja az eg√©szs√©ges f√©rfiak sz√≠vkoszor√ļ√©r-kering√©s√©t olyan m√≥don, amely f√ľggetlen az oxidat√≠v stressz, a lipidprofil √©s a v√©rnyom√°s param√©tereitŇĎl.

√Ėsszess√©g√©ben elmondhat√≥, hogy a mediterr√°n √©trend tanulm√°nyoz√°sa:

  • a teljes mortalit√°s 9% -os cs√∂kken√©s√©t k√ľl√∂nf√©le okok miatt
  • a kardiovaszkul√°ris mortalit√°s 9% -os cs√∂kken√©s√©t
  • Cs√∂kkentse az √ļj incidensek sz√°m√°t √©s a r√°kos hal√°lesetet 6% -kal.
  • a Parkinson-k√≥r √©s az Alzheimer-k√≥r √ļj eseteinek ak√°r 13% -kal val√≥ cs√∂kkent√©se.

Egyre t√∂bb kutat√°s kimutatta, hogy a mediterr√°n di√©ta nemcsak kiv√°l√≥ hat√°ssal van a sz√≠v- √©s √©rrendszeri betegs√©gek kock√°zat√°nak cs√∂kkent√©s√©re, hanem a r√°kra is. Ez csak megerŇĎs√≠ti, hogy ez egy olyan di√©ta, amelyet √©rdemes k√∂vetni.

A mediterrán diétán a Visztula

Lengyelorsz√°gban, hogy a mediterr√°n √©trend mint√°j√°hoz hasonl√≥ t√°pl√°lkoz√°s k√∂vet√©se √©rdek√©ben sz√ľks√©g van √©trendre:

  • eszik gy√ľm√∂lcs√∂t √©s z√∂lds√©get minden √©tkez√©skor
  • cser√©lje ki a feh√©r kenyeret teljes kiŇĎrl√©sŇĪ keny√©rrel
  • gyakran helyettes√≠tik a feh√©r rizst √©s a burgony√°t daraf√©l√©kkel
  • hetente legal√°bb h√°romszor halat halat, k√ľl√∂n√∂sen tengeri halat
  • a v√∂r√∂s h√ļs csak havonta n√©h√°ny alkalommal eszik
  • Ol√≠vaolajat vagy repcemagolajat adjon a sal√°ta helyett kr√©m √©s majon√©zes m√°rt√°sok helyett.
  • v√°lasszon a joghurtokb√≥l, a kephirokb√≥l, az acidophil tejbŇĎ, a tejterm√©kekbŇĎl sz√°rmaz√≥ sov√°ny baromfib√≥l
  • cs√∂kkentse a s√≥fogyaszt√°st a gy√≥gyn√∂v√©nyekkel √©s a fokhagym√°val val√≥ helyettes√≠t√©s√©vel
  • cser√©lje ki az √©dess√©geket di√≥val, mandul√°val, aszalt gy√ľm√∂lcs√∂kkel vagy fekete csokol√°d√©val,
  • Igyon sok √°sv√°nyvizet, napi 1,5-2 literet √©s egy poh√°r v√∂r√∂sbort.

Kelemen Gréta

"Kevesen ismerik az igazi Kelemen Gr√©ta-t, de a legfontosabb k√©t dolog, amit tudni kell, hogy az optimista √©s prec√≠z, term√©szetesen bar√°ts√°gos, szeml√©lŇĎdŇĎ √©s racion√°lis, de kisebb d√≥zisokban, √©s gyakran elk√©nyeztetik a nem √©rz√©ketlen szok√°sok is.

Az optimizmusa azonban, ami√©rt gyakran im√°dj√°k. A bar√°tok gyakran sz√°m√≠tanak r√≥la √©s romantikus term√©szet√ľkre a sz√ľks√©g idej√©n.

Persze senki sem t√∂k√©letes, √©s Bogd√°nnak sz√°mos hib√°ja van. A tisztess√©g √©s az instabilit√°s hajlamos az √ļton j√°rni, b√°r ink√°bb szem√©lyes szinten, mint m√°sok sz√°m√°ra.

Szerencs√©re a pontoss√°ga √°ltal√°ban ott van, hogy enyh√≠tse a f√ļj√°sokat."

Még szintén kedvelheted...

Vélemény, hozzászólás?

Az email c√≠met nem tessz√ľk k√∂zz√©. A k√∂telezŇĎ mezŇĎket * karakterrel jel√∂lt√ľk