Hírek

Az élet forrása: a napfény

Az élet forrása: a napfény

Az ut√≥bbi √©vekben rendszeresen olvasni az √ļjs√°gok has√°bjain az UV-sug√°rz√°s eg√©szs√©gk√°ros√≠t√≥, √∂reged√©st okoz√≥ hat√°sair√≥l. A figyelmeztet√©sek egy√°ltal√°n nem indokolatlanok, ugyanakkor nem szabad megfeledkezn√ľnk a napf√©ny j√≥t√©kony, √©ltetŇĎ, eg√©szs√©gv√©dŇĎ tulajdons√°gair√≥l sem. A k√©rd√©shez akkor √°llunk hozz√° helyesen, ha a napsugarak pozit√≠v √©s negat√≠v hat√°sainak pontos ismeret√©ben, tudatosan alak√≠tjuk ki napoz√°si szok√°sainkat. A helyes m√©rt√©k megtal√°l√°s√°hoz k√≠v√°n seg√≠ts√©get ny√ļjtani az a cikksorozat, amelynek elsŇĎ r√©sz√©t az al√°bbiakban k√∂z√∂lj√ľk.

Ahogyan a levegŇĎ √©s a v√≠z, ugyan√ļgy a napsug√°rz√°s is l√©tfontoss√°g√ļ felt√©tele nemcsak az eg√©szs√©gnek √©s a j√≥ k√∂z√©rzetnek, ahogyan azt emlegetni szoktuk, hanem az emberi √©letnek is. Napf√©ny n√©lk√ľl az emberi √©let ugyan√ļgy elpusztulna, ahogyan a n√∂v√©nyek √©s az √°llatok is. A t√ļlz√°sba vitt vagy nem megfelelŇĎ napoz√°si szok√°sok azonban s√ļlyos zavarokat okozhatnak az emberi bŇĎr √©s k√∂zvetve az eg√©sz szervezet mŇĪk√∂d√©s√©ben, k√ľl√∂n√∂sen bizonyos hajlamos√≠t√≥ t√©nyezŇĎk fenn√°ll√°sa eset√©n. A helioter√°pi√°t, azaz a gy√≥gy√≠t√≥ hat√°s√ļ napf√ľrdŇĎz√©st a csontok eg√©szs√©g√©nek megŇĎrz√©s√©re m√°r nagyon r√©g√≥ta alkalmazz√°k. A csontok eg√©szs√©ges szerkezet√©nek kialakul√°s√°hoz √©s fenntart√°s√°hoz n√©lk√ľl√∂zhetetlen D-vitaminnak csak 10%-a sz√°rmazik az √©teleinkbŇĎl, a marad√©k 90%-ot a napf√©ny hat√°s√°ra a bŇĎrben v√©gbemenŇĎ v√°ltoz√°sok seg√≠ts√©g√©vel maga √°ll√≠tja elŇĎ a szervezet. Az √©lethez n√©lk√ľl√∂zhetetlen napf√©ny k√°ros √©s hasznos hat√°saival kapcsolatban ez√©rt ideje feltenn√ľnk n√©h√°ny alapk√©rd√©st, amelyek a maguk komplexit√°s√°ban vil√°g√≠tanak r√° a helyes napoz√°si szok√°sok kialak√≠t√°s√°hoz n√©lk√ľl√∂zhetetlen tudnival√≥kra.

A NAPOZ√ĀS T√ĖRT√ČNETE

A bŇĎrsz√≠n kialakul√°s√°nak eredete √©s a napoz√°s term√©szetes mechanizmusa

Valaha minden ember fekete bŇĎrŇĪ volt
Etnikai hovatartoz√°s√°t√≥l √©s mai k√ľlsŇĎ megjelen√©s√©tŇĎl f√ľggetlen√ľl az emberis√©g valamennyi csoportja az afrikai f√∂ldr√©szrŇĎl sz√°rmazik, √©s eredendŇĎen fekete bŇĎrŇĪ volt. Az √©vezredek folyam√°n lezajl√≥ t√∂rzsi v√°ndorl√°sok folyamat√°ban az egyes n√©pcsoportok bŇĎrsz√≠ne az √©lŇĎhely√ľk√∂n uralkod√≥ klimatikus viszonyoknak megfelelŇĎen v√°ltozott, √≠gy alakultak ki a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ rasszok vagy emberfajt√°k. Ha az egyenl√≠tŇĎ vid√©k√©n honos szubtr√≥pusi √©ghajlatr√≥l elinduln√°nk √©szak fel√©, azt tapasztaln√°nk, hogy az egyes popul√°ci√≥k bŇĎrsz√≠ne fokozatosan egyre vil√°gosabb√° v√°lik.

Mi√©rt v√°lt vil√°gosabb√° egyes n√©pcsoportok bŇĎre?

Az embernek norm√°lis √©letfunkci√≥i megtart√°s√°hoz elengedhetetlen√ľl sz√ľks√©ge van a napf√©nyre. Ahogy az egyenl√≠tŇĎtŇĎl t√°volodva egyre gyeng√ľl a napsug√°rz√°s hat√°sa, √ļgy v√°lik a bŇĎrsz√≠n is egyre vil√°gosabb√°, √©ppen az√©rt, hogy a k√ľltakar√≥n k√∂nnyebben √©s a sz√ľks√©ges m√©rt√©kben hatolhassanak √°t a bŇĎrt laposabb sz√∂gben √©rŇĎ napsugarak. A bŇĎr sz√≠n√©t biztos√≠t√≥ melanin ugyanis term√©szetes UV-szŇĪrŇĎk√©nt viselkedik: min√©l nagyobb mennyis√©gben van jelen a bŇĎrben, ann√°l intenz√≠vebb v√©dŇĎhat√°st biztos√≠t a szervezetnek a napf√©nnyel szemben. A fekete bŇĎrben ez a szŇĪrŇĎhat√°s nagyon erŇĎteljesen √©rv√©nyes√ľl, m√≠g az egyenl√≠tŇĎtŇĎl t√°volabbi ter√ľleteken √©lŇĎ popul√°ci√≥k egyre vil√°gosabb bŇĎre kev√©sb√© akad√°lyozza a napsugarak bŇĎrbe jut√°s√°t.

Miért barnulunk?

A bŇĎr genetikailag meghat√°rozott t√≥nus√°val kitŇĪnŇĎen szab√°lyozta az √©lŇĎhelynek megfelelŇĎ fotoadapt√°ci√≥t. A szervezetet √©rŇĎ napterhel√©s regul√°ci√≥ja azonban nem kiz√°r√≥lag genetikai t√©nyezŇĎk alapj√°n mŇĪk√∂dik. A bŇĎr barnul√°s√°nak mechanizmus√°val az egyedi √©let sor√°n a szervezetnek lehetŇĎs√©ge van arra, hogy a k√∂rnyezetbŇĎl √©rkezŇĎ, v√°ltoz√≥ intenzit√°s√ļ UV-hat√°sokhoz mindig megfelelŇĎ m√©rt√©kben tudjon alkalmazkodni. A szervezet a barnul√°s term√©szetes √©s eg√©szs√©ges folyamat√°val k√©pes g√°tat szabni az UV-sugarak szervezetbe jut√°s√°nak. A melanin pigment mint term√©szetes filter akad√°lyozza meg azt is, hogy a napsugarak hat√°s√°ra t√ļlzott mennyis√©gben termelŇĎdj√∂n a szervezetben D-vitamin, ami √©ppen olyan k√°ros lehet, mint a D-vitamin hi√°ny. A t√ļls√°gosan erŇĎs napexpoz√≠ci√≥val szembeni v√©dekez√©srŇĎl a szervezet a le√©g√©s mechanizmus√°val gondoskodik: a bŇĎr f√°jdalmas s√©r√ľl√©s√©vel igyekszik megakad√°lyozni a tov√°bbi napterhel√©st. A keletkezett erit√©ma √©s az UV-hat√°sra kialakult k√°rok helyre√°ll√≠t√°s√°ra a szervezet saj√°t √∂ngy√≥gy√≠t√≥ k√©pess√©g√©t veti latba, ha azonban erre t√ļls√°gosan gyakran van sz√ľks√©g, a bŇĎr v√©dekezŇĎk√©pess√©ge kimer√ľl, √©s olyan l√©zi√≥k keletkezhetnek a bŇĎr√∂n, amelyeknek helyre√°ll√≠t√°s√°ra a szervezet √∂nmaga m√°r nem k√©pes.

A napozáshoz való viszonyunk változásai

Helioter√°pia
A napsug√°rz√°s eg√©szs√©g- √©s ked√©ly√°llapot-jav√≠t√≥ hat√°sait eg√©szen a legut√≥bbi √©vtizedekig sz√≠vesen haszn√°lt√°k ki az emberek. A napsug√°rz√°snak a k√∂zelm√ļltban f√≥kuszba ker√ľlt, k√°ros hat√°sai miatt azonban ma sokan vannak olyanok, akik kifejezetten ker√ľlik a naps√ľt√©st. A napf√©nytŇĎl val√≥ tart√≥zkod√°s szervezetre gyakorolt k√°ros hat√°saira egyre t√∂bb nemzetk√∂zi h√≠rŇĪ tudom√°nyos szaktekint√©ly is igyekszik felh√≠vni figyelmet, eml√©keztetve arra, hogy a napf√©nyre nemcsak a D-vitamin szint√©zise miatt van sz√ľks√©ge az embernek, hanem az√©rt is, mert a napsug√°rz√°s j√≥t√©kony hat√°sai szerepet j√°tszanak p√©ld√°ul a mell-, a petef√©szek-, a v√©gb√©l-, a prosztata-, a here-, a nyelŇĎcsŇĎ- √©s a gyomorr√°k elleni k√ľzdelemben, √©s sok m√°s betegs√©g, p√©ld√°ul a sz√≠v- √©s √©rrendszeri megbeteged√©sek kock√°zat√°nak cs√∂kkent√©s√©ben is. Mindent √∂sszevetve a napf√©nynek t√∂bb j√≥t√©kony, mint k√°ros hat√°sa van a szervezetre. Sz√°mos fotobiol√≥giai, helioter√°pi√°s √©s bŇĎrgy√≥gy√°szati tanulm√°ny eredm√©nyei igazolj√°k, hogy a napf√©ny j√≥t√©kony hat√°sai n√©lk√ľl√∂zhetetlenek az √©lŇĎ szervezetek, k√∂zt√ľk az emberi szervezet kiegyens√ļlyozott mŇĪk√∂d√©s√©hez is.

Miért vált a napozás félelmek forrásává?

A napoz√°s re√°lis vesz√©lyeit j√≥val meghalad√≥ m√©rt√©kŇĪ volt az a lobbitev√©kenys√©g, amelynek h√°tter√©ben egyes gy√≥gyszerc√©gek, illetve gy√≥gyszerc√©gek kozmetikai √ľzlet√°gai √°lltak, amelyek napellenes kamp√°nyuknak k√∂sz√∂nhetŇĎen √≥ri√°si doll√°rmilli√°rdokra tettek szert, m√≠g a napoz√°s elŇĎnyeit hangs√ļlyoz√≥ rekl√°mok nem tudtak jelentŇĎs piacot teremteni. Michael F. Holick professzor, bŇĎrgy√≥gy√°sz, fiziol√≥gus √©s biofizikus, a Bostoni Egyetem Eg√©szs√©gk√∂zpontj√°nak munkat√°rsa szerint annak a lobbitev√©kenys√©gnek, amelyet az ut√≥bbi 20 √©vben ezek az √©rdekcsoportok a napoz√°s ellen kifejtettek, k√©zzel foghat√≥ eg√©szs√©gk√°ros√≠t√≥ hat√°sai is lehetnek, mert az UV-sugarakt√≥l val√≥ f√©lelem miatt sokan vannak olyanok, akik kifejezett ‚Äěnapf√≥bi√°val‚ÄĚ k√ľzdenek, √©s a bŇĎrnek a napsugarakkal val√≥ mindenfajta √©rintkez√©s√©t vesz√©lyesnek tartj√°k.

A D-VITAMIN √ČS HAT√ĀSAI AZ EMBERI SZERVEZETRE

Az emberi szervezet sz√°m√°ra a legfontosabb D-vitamin- forr√°s mindig a napf√©ny volt. A t√°pl√°lkoz√°ssal ennek a l√©tfontoss√°g√ļ vitaminnak csak egy kisebb r√©sze tud beker√ľlni a szervezetbe. A D-vitamint a szervezet a napsugarak UV-f√©ny√©nek hat√°s√°ra szintetiz√°lja, √©s mintegy tizenk√©t szervnek ny√ļjt v√©delmet a r√°kos daganatok kialakul√°sa ellen. R√©szt vesz tov√°bb√° a csontok stabil szerkezet√©nek fel√©p√≠t√©s√©ben √©s megtart√°s√°ban, √©s bizonyos fok√ļ v√©detts√©get ny√ļjt egyes autoimmun betegs√©gek, az asztma, a diab√©tesz, a magas v√©rnyom√°s, a depreszszi√≥, a Parkinson-k√≥r kialakul√°sa ellen is. A D-vitamin kutat√°s√°val foglalkoz√≥ szakemberek vil√°gszerte igyekeznek felh√≠vni a figyelmet a napoz√°st√≥l val√≥ tart√≥zkod√°s k√°ros eg√©szs√©g√ľgyi k√∂vetkezm√©nyeire. Kimutatt√°k ugyanis, hogy az ut√≥bbi k√©t √©vtizedben jelentŇĎsen megv√°ltoztak a napon tart√≥zkod√°ssal kapcsolatos viselked√©si szok√°sok. Ezzel a megv√°ltozott magatart√°ssal f√ľgg √∂ssze, hogy a napon tart√≥zkod√°st teljesen elutas√≠t√≥k k√∂r√©ben egyes esetekben s√ļlyos D-vitaminhi√°nyos √°llapotok alakultak ki. Neves D-vitamin szak√©rtŇĎk √©s k√∂zismert bŇĎrgy√≥gy√°szok is amellett √©rvelnek, hogy a napi rendszeress√©gŇĪ, r√∂vid (15‚Äď20 perces) napon tart√≥zkod√°st kellene n√©pszerŇĪs√≠teni a lakoss√°g k√∂r√©ben, amely nem jelentene semmif√©le UV-vesz√©lyt, ugyanakkor szinten tartan√° a D-vitamin optim√°lis szintj√©t a szervezetben. Az √©vszakok v√°ltoz√°sa, a tengerszint feletti magass√°g, a napszak, a der√ľlt vagy felhŇĎs √©gbolt, a k√∂d √©s az alkalmazott f√©nyv√©dŇĎ term√©kekben tal√°lhat√≥ UV-fi lter f√ľggv√©ny√©ben a bŇĎrbe jut√≥ UV-sug√°rz√°s mennyis√©ge √©s ezzel egy√ľtt a keletkezŇĎ D-vitamin mennyis√©ge is v√°ltozik. NovembertŇĎl febru√°rig a m√©rs√©kelt √©g√∂vben, a mi √©ghajlatunkon nem √©ri annyi napsug√°rz√°s a bŇĎrt, amennyi elegendŇĎ D-vitamin szint√©zis√©t tenn√© lehetŇĎv√© a szervezetben. A magas f√©nyv√©dŇĎ faktor√ļ bŇĎrv√©dŇĎ kr√©mek pedig √°lland√≥ alkalmaz√°suk eset√©n blokkolj√°k az UV-sugarak bŇĎrbe jut√°s√°t, √≠gy a term√©szetes D-vitamin szint√©zist is g√°tolj√°k.

D-vitamin hiány Európa-szerte

Az eur√≥pai lakoss√°g fel√©t, mintegy 225 milli√≥ embert √©rint ma kisebb-nagyobb m√©rt√©kben a D-vitamin hi√°ny. Vil√°gviszonylatban pedig t√∂bb mint egymilli√°rd ember √©l D-vitamin hi√°nyos √°llapotban, ami n√∂veli a csontt√∂-r√©sek kock√°zat√°t, egyes r√°kos megbeteged√©sek √©s sz√°mos kr√≥nikus betegs√©g elŇĎfordul√°s√°nak rizik√≥j√°t. Roger Bouillon, a L√∂weni Egyetemen dolgoz√≥ belga kutat√≥, D-vitamin specialista a Glasgow-ban megrendezett Eur√≥pai Endokrinol√≥giai Kongresszuson tartott elŇĎad√°s√°ban ismertette az ut√≥bbi 20 √©vben v√©gzett vizsg√°latok eredm√©nyeit: ‚ÄěAz ut√≥bbi √©vek vizsg√°latai alapj√°n bebizonyosodott az a gyan√ļ, miszerint √∂sszef√ľgg√©s van az enyhe fok√ļ D-vitamin hi√°ny √©s a tuberkol√≥zis kialakul√°s√°nak kock√°zata k√∂z√∂tt. Egyes epidemiol√≥giai kutat√°sok eredm√©nyei pedig azt jelzik, hogy alacsony D-vitamin szint mellett nŇĎ a vastagb√©l, a mell, a prosztata r√°kos megbeteged√©s√©nek, valamint az 1-es t√≠pus√ļ diab√©tesz kialakul√°s√°nak kock√°zata.‚ÄĚ √Čppen ez√©rt ideje felh√≠vni a lakoss√°g figyelm√©t arra, mennyire fontos a szervezet sz√°m√°ra a D-vitamin, amelynek nagyobbik r√©sze a napexpoz√≠ci√≥ hat√°s√°ra szintetiz√°l√≥dik a szervezetben.

2006 ‚Äď a D-vitamin √©ve

‚ÄěNapoz√°s m√©rt√©kkel‚ÄĚ
A 2006-os esztendŇĎt √ļgy tarthatn√°nk sz√°mon az eg√©szs√©g√ľgy t√∂rt√©net√©ben, mint azt az √©vet, amelyben √ļjra felfedezt√©k a D-vitamint. Sz√°z √©vvel ezelŇĎtt az angolk√≥r igen gyakori betegs√©gnek sz√°m√≠tott, eg√©szen addig, m√≠g fel nem ismert√©k, hogy oka a D-vitamin hi√°ny. A legk√ľl√∂nb√∂zŇĎbb m√©diumok √©s az eg√©szs√©g√ľgyi szervezetek gyakran √°ll√≠tj√°k, hogy D-vitamin hi√°ny a mai, modern t√°rsadalomban csak egyes ritka esetekben, elv√©tve fordul elŇĎ a lakoss√°g k√∂r√©ben. Ezzel szemben a t√©nyek azt bizony√≠tj√°k, hogy a D-vitamin hi√°ny meglehetŇĎsen gyakori jelens√©g. A val√≥s√°ggal csak a legut√≥bbi idŇĎkben kezdt√ľnk el szemben√©zni, t√∂bbek k√∂z√∂tt annak k√∂sz√∂nhetŇĎen, hogy 2006-ban sz√°mos tanulm√°ny √©s vizsg√°lati eredm√©ny l√°tott napvil√°got, amelyek tudom√°nyosan igazolt√°k, hogy:
‚ÄĘ az eg√©szs√©g√ľgyi szervezetek √°ltal minim√°lis D-vitamin sz√ľks√©gletk√©nt meg√°llap√≠tott √©rt√©kek t√ļl alacsonyak, √©s nem fedezik a felnŇĎtt ember szervezet√©nek val√≥s ig√©nyeit,
‚ÄĘ a modern t√°rsadalomban √©lŇĎ popul√°ci√≥k jelentŇĎs r√©sz√©nek v√©r√©ben tal√°lhat√≥ D-vitamin szint m√©g ezt a hivatalos minimum√©rt√©ket sem √©ri el, k√∂sz√∂nhetŇĎen azoknak az √©letm√≥dbeli v√°ltoz√°soknak, amelyek a legut√≥bbi n√©h√°ny gener√°ci√≥ √©let√©ben lezajlottak,
‚ÄĘ a D-vitamin szerepe a szervezet egyes folyamataiban ‚Äď p√©ld√°ul a r√°kos megbeteged√©sek prevenci√≥j√°ban ‚Äď sokkal jelentŇĎsebb, mint azt kor√°bban gondoltuk.
A D-vitamin szint√©zise a szervezetben 90%-ban a napsug√°rz√°s hat√°s√°ra megy v√©gbe. Ennek ellen√©re a lakoss√°g jelentŇĎs r√©sz√©t √©letm√≥dj√°b√≥l √©s szok√°saib√≥l ad√≥d√≥an (irodai munka, √∂lt√∂zk√∂d√©s, f√©nyv√©dŇĎ tartalm√ļ kozmetikumok haszn√°lata) nem √©ri elegendŇĎ term√©szetes f√©ny, az alkalmazott f√©nyv√©delem miatt pedig az UV-sugarak csak nagyon kis m√©rt√©kben tudnak bejutni a bŇĎrbe. A f√©nyv√©delem elsŇĎ sz√°m√ļ t√°mogat√≥i, a bŇĎrgy√≥gy√°szok √ļgy √≠t√©lik meg, hogy a lakoss√°g nagyobbik r√©sze t√ļl kev√©s idŇĎt t√∂lt term√©szetes napf√©nyben, ugyanakkor a napexpoz√≠ci√≥k rendszertelenek, minden tudatoss√°got n√©lk√ľl√∂znek, √©s fŇĎk√©nt a ny√°r egyes r√∂videbb peri√≥dusaira koncentr√°l√≥dnak, nevezetesen a nyaral√°sok idej√©re, amikor az UV-terhel√©sre felk√©sz√ľletlen bŇĎr nem ritk√°n le√©g, √©s komoly k√°rokat szenved a hirtelen nagy d√≥zis√ļ f√©nyterhel√©s miatt. A D-vitamin √©v√©nek m√©rlege szerint a napexpoz√≠ci√≥ra vonatkoz√≥ helyes szab√°lyt a k√∂vetkezŇĎk√©ppen fogalmazhatn√°nk meg: ‚ÄěT√∂bb napf√©nyt, m√©rt√©kletes napoz√°ssal‚ÄĚ. Gary G. Schwartz √©s Halcyon G. Skinner, az √Čszak-Karolinai Wake Forest Orvostudom√°nyi Egyetem neves r√°kkutat√≥ √©s epidemiol√≥gus szakorvosai 2006-ban egy figyelemrem√©lt√≥ tudom√°nyos √∂sszefoglal√≥t k√©sz√≠tettek, amelyben a term√©szetes napf√©ny, a napoz√°s, a D-vitamin √©s a r√°kos daganatok kock√°zat√°nak √∂sszef√ľgg√©seit t√°rgyalt√°k. A k√∂vetkezŇĎ eredm√©nyre jutottak: ‚ÄěA napexpoz√≠ci√≥ √©s az ezzel √∂sszef√ľgg√©sben kialakul√≥ magas D-vitamin szint pozit√≠v hat√°st fejtett ki a r√°kos daganatok megelŇĎz√©s√©re, illetve gy√≥gyul√°s√°ra is. A 2006-ban v√©gzett vizsg√°latok eredm√©nyei egy√©rtelmŇĪen azt igazolj√°k, hogy a D-vitamin a r√°kos megbeteged√©sek prevenci√≥ja, kezel√©se √©s a t√ļl√©l√©s es√©lyei szempontj√°b√≥l is √≥ri√°si jelentŇĎs√©ggel b√≠r a r√°kbetegek sz√°m√°ra.‚ÄĚ

A ‚Äěnapvitamin‚ÄĚ-nak is nevezett D-vitamin sz√°mos rosszindulat√ļ betegs√©g, t√∂bbek k√∂z√∂tt a mellr√°k ellen is v√©delmet ny√ļjt

Az UV-sugarak a karcinog√©n elv√°ltoz√°sok sz√°mos form√°j√°nak kialakul√°s√°t g√°tolj√°k, √©s az elhal√°loz√°s kock√°zat√°t kimutathat√≥an cs√∂kkentik, p√©ld√°ul a mellr√°k eset√©ben is. Az ezt az √°ll√≠t√°st igazol√≥ tudom√°nyos eredm√©nyek egy √≥ri√°si felm√©r√©s adataira t√°maszkodnak, amelynek keret√©ben √∂sszesen 2 000 000, 1998 √©s 2003 k√∂z√∂tt kialakult megbeteged√©st, valamint1993 √©s 2003 k√∂z√∂tt bek√∂vetkezett hal√°lesetet vizsg√°ltak meg a New York-i eg√©szs√©g√ľgyi hat√≥s√°gok felk√©r√©s√©re. A kutat√°s eredm√©nyei alapj√°n beigazol√≥dtak bizonyos, elŇĎzetesen m√°r megl√©vŇĎ, de kellŇĎen addig al√° nem t√°masztott ismeretek, √©s ezek √ļjabb elemekkel is bŇĎv√ľltek. ‚ÄěEredm√©nyeink bizony√≠t√©kul szolg√°lnak arra n√©zve, hogy a karcinog√©n elv√°ltoz√°sok eset√©ben kiemelkedŇĎ jelentŇĎs√©gŇĪ szerepet j√°tszanak az UVB-sugarak mind a megelŇĎz√©s, mind pedig a gy√≥gyul√°si kil√°t√°sok kedvezŇĎ alakul√°sa szempontj√°b√≥l‚ÄĚ ‚Äď √°ll√≠tja Francis P. Boscoes √©s Maria J. Schymura, a kutat√°si eredm√©nyekrŇĎl besz√°mol√≥ tanulm√°ny k√©t szerzŇĎje. Az UV-sugarak pozit√≠v hat√°s√ļnak bizonyultak a r√°kos megbeteged√©sek al√°bbi form√°inak eset√©ben:
‚ÄĘ h√ļgyh√≥lyagr√°k,
‚ÄĘ b√©lr√°k,
‚ÄĘ Hodgkin-limf√≥ma (a nyirokrendszer rosszindulat√ļ daganatos burj√°nz√°sa),
‚ÄĘ miel√≥ma (a csontvelŇĎ plazmasejtjeibŇĎl kiindul√≥ r√°kos daganat),
‚ÄĘ prosztatar√°k,
‚ÄĘ v√©gb√©lr√°k,
‚ÄĘ gyomorr√°k,
‚ÄĘ m√©htestr√°k,
‚ÄĘ a h√ľvely daganatos megbeteged√©sei,
‚ÄĘ mellr√°k,
‚ÄĘ a vese daganatos megbeteged√©sei,
‚ÄĘ leuk√©mia,
‚ÄĘ non-Hodgkin limf√≥ma (a nyiroksz√∂vet B-, vagy T-limfocit√°ib√≥l kialakul√≥ daganatos betegs√©g),
‚ÄĘ hasny√°lmirigy r√°k.
A napoz√°s a betegs√©g kialakul√°s√°ra √©s lefoly√°s√°ra n√©zve negat√≠v hat√°ssal van a k√∂vetkezŇĎ karcinog√©n elv√°ltoz√°sok eset√©ben:
‚ÄĘ a v√©gb√©lny√≠l√°s r√°kos daganata,
‚ÄĘ sz√°j√ľregi r√°k,
‚ÄĘ m√©hnyakr√°k,
‚ÄĘ melan√≥ma.
A londoni Imperial College kutat√≥i √°ltal szint√©n 2006- ban v√©gzett kutat√°sok eredm√©nyei is azt igazolt√°k, hogy a D3 vitaminnak jelentŇĎs r√°kmegelŇĎzŇĎ szerepe van, √©s kifejezett v√©delmet ny√ļjt t√∂bbf√©le t√≠pus√ļ karcinog√©n elv√°ltoz√°ssal, √≠gy p√©ld√°ul a mellr√°kkal szemben. A kutat√°st v√©gzŇĎ orvosok 279 mellr√°kos beteg v√©r√©ben vizsg√°lt√°k a vitaminok ar√°ny√°t. A Carlo Palmieri vezet√©se alatt dolgoz√≥ orvoscsoport statisztikailag kimutathat√≥, egy√©rtelmŇĪ korrel√°ci√≥t tal√°lt a v√©rben tal√°lhat√≥ vitaminok koncentr√°ci√≥ja √©s a r√°kos daganat st√°diuma k√∂z√∂tt. A 75, igen elŇĎrehaladott √°llapotban l√©vŇĎ mellr√°kkal k√ľzdŇĎ beteg v√©r√©ben tal√°lt D-vitamin szint jelentŇĎsen alacsonyabb volt, mint az√© a 204 nŇĎbeteg√©, akikn√©l elsŇĎ st√°diumban l√©vŇĎ mellr√°kot diagnosztiz√°ltak. A kutat√≥k szerint a D-vitamin prevent√≠v hat√°sa a mellr√°k eset√©ben teljesen bizony√≠tottnak tekinthetŇĎ. Bizony√≠t√°st nyert, hogy szoros √∂sszef√ľgg√©s van a mellr√°kos megbeteged√©sek ar√°nya √©s a bŇĎrt √©rŇĎ alacsony UV-sug√°rz√°s k√∂z√∂tt, √©s ez azt igazolja, hogy az emberi szervezetnek nagyobb mennyis√©gben van sz√ľks√©ge a napf√©ny hat√°s√°ra keletkezŇĎ D-vitaminra. A m√©rs√©kelt √©ghajlati √∂vben a t√©li idŇĎszakban a term√©szetes napsug√°rz√°ssal a bŇĎrbe jut√≥ UV-f√©ny menynyis√©ge nem elegendŇĎ ahhoz, hogy hat√°s√°ra optim√°lis m√©rt√©kŇĪ lehessen a v√©rben a D-vitamin szint, ami pedig sz√°mos √©letfunkci√≥ szempontj√°b√≥l igen fontos volna. A San Dieg√≥i Egyetem k√©t kutat√≥csoportja a D-vitaminnak a b√©lr√°k kialakul√°s√°ra vonatkoz√≥ prevent√≠v szerep√©t vizsg√°lta, √©s meg√°llap√≠tott√°k: ‚ÄěKutat√°saink sor√°n azt tapasztaltuk, hogy ha a v√©rben a D-vitamin szintj√©t 34 nanogramm/milliliterre emelt√ľk, a fel√©re cs√∂kkent a b√©lr√°kos megbeteged√©sek ar√°nya. (‚Ķ) Ennek az eredm√©nynek az el√©r√©s√©hez megfelelŇĎ vitamintartalm√ļ, kiegyens√ļlyozott √©trendre, √©trend-kieg√©sz√≠tŇĎk alkalmaz√°s√°ra √©s optim√°lisan napi 10‚Äď15 percnyi napon tart√≥zkod√°sra van sz√ľks√©g.‚ÄĚ Egy m√°sik vizsg√°lat komparat√≠v eredm√©nyei a D-vitamin prevent√≠v √©s gy√≥gy√≠t√≥ hat√°s√°t vizsg√°lta a r√°kos megbeteged√©sek vonatkoz√°s√°ban. A vizsg√°lat bebizony√≠totta, hogy a mell r√°kos elv√°ltoz√°sai azoknak a nŇĎknek a k√∂r√©ben fordultak elŇĎ a legkisebb ar√°nyban, akiknek v√©r√©ben a legmagasabb D-vitamin (25-hydroxivitamin- D) szintet m√©rtek.Az Amerikai R√°kkutat√≥ T√°rsas√°g (American Association for Cancer Research) 97., √©ves kongresszus√°n Washingtonban k√©t kutat√≥csoport is besz√°molt a D-vitamin mellr√°kkal szembeni v√©dŇĎ-, megelŇĎzŇĎ hat√°s√°r√≥l. A vizsg√°latok kimutatt√°k, hogy azokn√°l a nŇĎkn√©l, akik 10 √©s 29 √©ves koruk k√∂z√∂tt gyakran tart√≥zkodtak term√©szetes napf√©nyen, 40%-kal kisebb volt a mellr√°k elŇĎfordul√°s√°nak gyakoris√°ga. Ugyanebben az idŇĎben sz√°mos tov√°bbi, k√ľl√∂nb√∂zŇĎ m√≥dszerekkel dolgoz√≥ kutat√°sok eredm√©nyei is napvil√°got l√°ttak, √©s mindegyik ugyanarra a k√∂vetkeztet√©sre jutott, nevezetesen: az UV-f√©ny hat√°s√°ra keletkezŇĎ D3-vitamin v√©di a szervezetet t√∂bbf√©le t√≠pus√ļ karcinog√©n elv√°ltoz√°s kialakul√°s√°val szemben. A vizsg√°latok elsŇĎsorban a D-vitaminnak a mellr√°k, a petef√©szekr√°k, a prosztatar√°k √©s a b√©lr√°k kialakul√°s√°ra vonatkoz√≥ hat√°saira koncentr√°ltak. A napsugarak v√©dik √©s mŇĪk√∂d√©s√©ben t√°mogatj√°k a prosztat√°t. ŇźsztŇĎl tavaszig, amikor a napsugarak nem s√ľtnek el√©g erŇĎsen, sok f√©rfi szervezet√©ben alakul ki idŇĎszakos D-vitamin hi√°ny. A 25 (OH)D √©s a hormonk√©nt hat√≥1,25(OH)D vitamin hi√°nya ak√°r 70%-kal is men√∂velheti a prosztatar√°k kialakul√°s√°nak kock√°zat√°t. A Havard Medical and Public Health School amerikai kutat√≥i 14 916 f√©rfi adatait k√∂vett√©k nyomon 18 √©ven kereszt√ľl. A vizsg√°latok eredm√©nyei egy√©rtelmŇĪen megmutatt√°k, hogy a D-vitamin hi√°nyban szenvedŇĎ f√©rfi ak ‚Äď √©s k√ľl√∂n√∂sk√©ppen azok, akik velesz√ľletett hajlammal is rendelkeznek ‚Äď sokkal ink√°bb ki vannak t√©ve a r√°kos elv√°ltoz√°sok kialakul√°s√°nak, mint azok, akiknek v√©r√©ben a D-vitamin szintje norm√°lis, vagy m√©g jobb esetben optim√°lis.

MeglepŇĎ felfedez√©s: a nap sugarai a bŇĎrr√°k ellen is v√©denek

√Črdekes m√≥don a bŇĎr a napf√©ny √°ltal keletkezett k√°rokat √©ppen a napf√©ny √°ltal kiv√°ltott regener√°l√≥ folyamatoknak k√∂sz√∂nhetŇĎen k√©pes helyre√°ll√≠tani. Az UV-terhel√©s nyom√°n szintetiz√°l√≥dott D-vitamin hat√°s√°ra ugyanis a bŇĎrben tal√°lhat√≥ immunsejtek, az √ļn. T-sejtek vagy T-limfocit√°k, a bŇĎrnek azokban a r√©gi√≥iban koncentr√°l√≥dnak, ahol t√°mogatni kell a bŇĎr saj√°t helyre√°ll√≠t√≥ folyamatait. Ez a szenz√°ci√≥s felfedez√©s egy, a kaliforniai Stanford University k√©t professzora, Eugene Butcher √©s Hekla Sigmundsdottir k√∂r√© szervezŇĎd√∂tt nemzetk√∂zi kutat√≥csoport munk√°ja nyom√°n v√°lt ismertt√©, √©s elsŇĎk√©nt a Nature Immunology internetes tudom√°nyos szaklap has√°bjain ker√ľlt k√∂zl√©sre. A D3-vitamin termel√©se az UV-f√©ny hat√°s√°ra adott v√°laszk√©nt indul meg a szervezetben. Az immunsejtek a D3-vitamint biol√≥giailag akt√≠v vitaminn√° alak√≠tj√°k √°t. A D3-vitamin h√≠rvivŇĎ funkci√≥j√°t bet√∂ltve a T-limfocit√°kat a bŇĎr agresszi√≥t szenvedett z√≥n√°i fel√© tereli, a v√©rben tal√°lhat√≥ feh√©rv√©rsejtek pedig m√©g idŇĎben megsemmis√≠tik a k√°rosodott sejteket, azonnali v√°laszt adva a napsugarak roncsol√≥ hat√°s√°ra, illetve a szabad gy√∂k√∂k t√°mad√°s√°ra. Azt mondhatjuk teh√°t, hogy a D3-vitamin k√∂zremŇĪk√∂d√©s√©nek k√∂sz√∂nhetŇĎen a T-sejtek azonnal h√≠rt kapnak a bŇĎrfelsz√≠nt √©rt napterhel√©srŇĎl, √©s √≠gy az erŇĎteljes napsug√°rz√°s okozta k√°rok keletkez√©s√©vel szinte egy idŇĎben megkezdŇĎdhet a szervezetben a bŇĎr regener√°l√°sa. A bŇĎrben mŇĪk√∂dŇĎ √∂ngy√≥gy√≠t√≥ folyamat a napf√©ny hat√°s√°ra indul be. Ha a bŇĎrt nem √©ri napf√©ny, stimul√°ci√≥ h√≠j√°n elvesz√≠ti azt a term√©szetes √∂nhelyre√°ll√≠t√≥ k√©pess√©g√©t, amely r√©v√©n reag√°lni k√©pes az ŇĎt √©rt t√°mad√°sokra. ‚ÄěA megfelelŇĎ m√©rt√©kŇĪ napterhel√©s az eg√©szs√©g megŇĎrz√©se szempontj√°b√≥l j√≥t√©kony hat√°s√ļ √©s fontos, mert aktiv√°lja a bŇĎr immuntev√©kenys√©g√©t‚ÄĚ ‚Äď √°ll√≠tja Hekla Sigmundsdottir. Napf√©ny hi√°ny√°ban a bŇĎr egyszerŇĪen v√©delem n√©lk√ľl maradna a k√°ros k√ľlsŇĎ hat√°sokkal szemben. A Dallasi Egyetem dermatol√≥gusa, Clay Cockerell ‚Äď ahogyan sok m√°s tud√≥s is ‚Äď √ļgy v√©lekedik: ‚ÄěA legut√≥bbi idŇĎk kutat√°si eredm√©nyei alapj√°n teljes biztons√°ggal √°ll√≠thatjuk, hogy a T-limfocit√°k a D-vitamin k√∂zvet√≠tŇĎ funkci√≥j√°nak k√∂sz√∂nhetŇĎen k√©pesek arra, hogy a keletkezett k√°rok kijav√≠t√°s√°val megakad√°lyozz√°k a bŇĎrr√°k kialakul√°s√°t.‚ÄĚ A bŇĎrgy√≥gy√°szok r√©g√≥ta tudj√°k, hogy a napsug√°rz√°s √©s a hat√°s√°ra keletkezŇĎ D3-vitamin pozit√≠v m√≥don befoly√°solja sz√°mos bŇĎrbetegs√©g, √≠gy p√©ld√°ul a pikkelys√∂m√∂r t√ľneteinek alakul√°s√°t is, √©s javul√°st id√©z elŇĎ a bŇĎrk√©pben. A kutat√≥k arra igyekeznek felh√≠vni a figyelmet, hogy a t√ļlz√°sba vitt napoz√°s ugyanolyan vesz√©lyes √©s k√°ros az eg√©szs√©gre, mint a term√©szetes f√©nytŇĎl val√≥ tart√≥zkod√°s, a napexpoz√≠ci√≥k tudatos ker√ľl√©se. A helyes magatart√°s az lenne, ha siker√ľlne megtal√°lni az egyens√ļlyt a t√ļl sok √©s a t√ļl kev√©s k√∂z√∂tt, √©s a megfelelŇĎ m√©rt√©ket tudatosan megtartva, de rendszeresen tart√≥zkodn√°nk napon eg√©szs√©g√ľnk megŇĎrz√©se √©rdek√©ben.

A napfény és a légzés viszonya

A napsug√°rz√°s a l√©gz√©st is kedvezŇĎen befoly√°solja. A m√©rs√©kelt UV-f√©ny hat√°s√°ra enyh√ľlnek a l√©gutak gyullad√°sos t√ľnetei √©s az asztm√°s t√ľnetek is. Prue Hart ausztr√°l kutat√≥ √©s koll√©g√°i egereken v√©gzett k√≠s√©rletekkel igazolt√°k a napf√©nynek a l√©gz√©sre gyakorolt pozit√≠v hat√°sait. Asztm√°s, illetve h√∂rgŇĎgyullad√°sos t√ľneteket mutat√≥ egereket 15‚Äď30 percen kereszt√ľl UV-f√©nnyel sug√°roztak, majd olyan anyagok hat√°s√°nak tett√©k ki ŇĎket, amelyek allergi√°s asztm√°s reakci√≥t v√°ltanak ki. Azt tapasztalt√°k, hogy az egerek UV-f√©ny besug√°rz√°sa ut√°n adott asztm√°s reakci√≥i jelentŇĎsen enyh√©bbek voltak, mint azok, amelyekkel az √°llatok √°ltal√°ban, f√©nyexpoz√≠ci√≥ n√©lk√ľl szoktak reag√°lni ugyanazokra az anyagokra. A tapasztalt jelens√©g oka, hogy a nap sugarai gyeng√≠tik a szervezet immunv√°lasz√°t az allergi√°s reakci√≥t kiv√°lt√≥ anyagokra. A kutat√≥k tov√°bbi vizsg√°latok sor√°n k√≠v√°nj√°k megismerni a napsug√°rz√°s √©s az immunv√°laszok k√∂z√∂tti √∂sszef√ľgg√©sek r√©szleteit. ‚ÄěA napsug√°rz√°s k√©pes gyeng√≠teni az immunrendszer bizonyos hat√°sokra adott v√°laszait. Ez a felismer√©s √∂szt√∂n√∂z benn√ľnket arra, hogy tov√°bb vizsg√°ljuk a f√©ny kiv√°ltotta mechanizmusok term√©szet√©t, √©s ennek eredm√©nyek√©ppen √ļjabb m√≥dszereket dolgozzunk ki, amelyek a kr√≥nikus betegs√©gek kezel√©s√©ben alkalmazhat√≥k‚ÄĚ ‚Äď nyilatkozta Prue Hart. Az asztma egyike a legnagyobb elŇĎfordul√°st mutat√≥ kr√≥nikus betegs√©geknek. Minden t√≠zedik gyerek √©s minden huszadik felnŇĎtt szenved a l√©gutak kr√≥nikus gyullad√°s√°t√≥l, amelyet l√©gz√©si neh√©zs√©gek k√≠s√©rhetnek.

A naps√ľt√©s megy, a n√°tha j√∂n‚Ķ

A kutat√≥k hossz√ļ ideje t√∂rt√©k a fej√ľket, vajon mivel magyar√°zhat√≥, hogy a megf√°z√°sos, v√≠rusos felsŇĎ l√©g√ļti megbeteged√©sek idŇĎszaka mindig az ŇĎszi-t√©li h√≥napokra esik. Egy angol √©s amerikai orvosokb√≥l √°ll√≥ kutat√≥csoport, amelynek tagjai k√∂z√∂tt olyan neves szak√©rtŇĎk vannak, mint Vieth, Holick, Garland, Grant √©s Giovanucci professzorok, √ļgy tŇĪnik, megtal√°lta a v√°laszt a k√©rd√©sre. A t√©li idŇĎszakban gyakori v√≠rusos megbeteged√©sek oka minden bizonnyal a napsug√°rz√°s el√©gtelen volt√°val √∂sszef√ľggŇĎ D-vitamin hi√°ny. R√©g√≥ta gyan√≠tott√°k m√°r, hogy a naps√ľt√©s hi√°ny√°nak k√∂ze lehet a t√©len t√∂meges m√©reteket √∂ltŇĎ v√≠rusos megbeteged√©sekhez. R. Edgar Hope-Simpson m√°r 1981-ben azt √°ll√≠totta, hogy a meghŇĪl√©ses, felsŇĎ l√©g√ļti v√≠rusos megbeteged√©sek kiv√°lt√≥ t√©nyezŇĎje egy, az √©vszakhoz k√∂thetŇĎ jelens√©g, nevezetesen a napsugarak hi√°nya lehet. A kor√°bbi kutat√°si eredm√©nyek Vieth professzor vizsg√°latai nyom√°n v√°ltak ismertt√©, amelyek azt igazolt√°k, hogy a D-vitamin (nevezetesen a hormonk√©nt hat√≥ 1,25(OH)2D-vitamin) jelentŇĎs hat√°ssal van az immunrendszer mŇĪk√∂d√©s√©re. A vitamin egyr√©szt seg√≠ti az antimikrobiotikus hat√°s√ļ peptidek termelŇĎd√©s√©t, amelyek elpuszt√≠tj√°k a v√≠rusokat, m√°sr√©szt pedig fontos szerepet j√°tszik abban, hogy megbeteged√©s eset√©n a v√≠rusokkal szembeni k√ľzdelemben ne k√°rosodjanak a t√ľdŇĎk, illetve a l√©gutak. A m√©rs√©kelt √©ghajlati √∂vben a t√©li h√≥napokban a naps√ľt√©s hi√°nya √©s ezzel √∂sszef√ľgg√©sben a bŇĎrt √©rŇĎ el√©gtelen UV-sug√°rz√°s miatt a szervezetben folyamatosan cs√∂kken a D-vitamin termel√©s. A modern t√°rsadalmakban √©lŇĎk pedig √©letm√≥djukb√≥l √©s munkav√©gz√©s√ľkbŇĎl ad√≥d√≥an √°ltal√°ban m√©g azokban az √©vszakokban sem jutnak egyenletesen elegendŇĎ UV-hat√°shoz, amikor erre a naps√ľt√©ses √≥r√°k sz√°ma √©s a naps√ľt√©s intenzit√°sa megfelelŇĎ lehetŇĎs√©get ny√ļjtana. Mindezen okok k√∂vetkezt√©ben a felsŇĎ l√©g√ļti megbeteged√©seket okoz√≥ v√≠rusok k√∂nnyebben √°thatolhatnak a szervezet term√©szetes v√©delmi rendszer√©n √©s t√∂meges j√°rv√°nyokat id√©zhetnek elŇĎ a lakoss√°g k√∂r√©ben.

MegfelelŇĎ UV-sug√°rz√°s mellett a csontt√∂r√©sek 72%-a elker√ľlhetŇĎ volna

A csontritkul√°s √©s a gyakori csontt√∂r√©sek elŇĎfordul√°s√°nak ar√°nya jelentŇĎsen cs√∂kkenne, ha a napf√©ny hat√°s√°ra keletkezŇĎ D-vitamin mennyis√©ge a szervezetben
elegendŇĎ volna. Erre a meg√°llap√≠t√°sra jutott az a vizsg√°lat, amelyet a bostoni kutat√≥int√©zet munkat√°rsai v√©geztek egy 124, idŇĎs nŇĎbŇĎl √°ll√≥ vizsg√°lati csoporton.A vizsg√°latban r√©szt vevŇĎk egy r√©sz√©nek 5 h√≥napon kereszt√ľl D-vitamint adtak 200 √©s 800 IE k√∂z√∂tti, v√°ltoz√≥ mennyis√©gben, m√°sik r√©sz√©nek pedig placeb√≥t. Azt tapasztalt√°k, hogy a legmagasabb D-vitamin d√≥zist kap√≥k k√∂r√©ben a csontprobl√©m√°k ar√°nya 72%-kal volt alacsonyabb, mint a placeb√≥t szedŇĎ nŇĎk eset√©ben. A maxim√°lisn√°l kisebb mennyis√©gŇĪ D-vitamint fogyaszt√≥k csontj√°nak √°llapot√°ra vonatkoz√≥an nem k√©sz√ľltek ki√©rt√©kel√©sek. A n√©met orvosi szaklap, az √Ąrztezeitung has√°bjain Dr. Elisabeth Rowe, a berlini bŇĎrgy√≥gy√°szati centrum szakorvosa k√∂vetkezŇĎk√©ppen nyilatkozott: ‚ÄěSajn√°latos, hogy nem vizsg√°lj√°k a napexpoz√≠ci√≥ cs√∂kken√©s√©nek hat√°s√°t az eg√©szs√©gre. Tudjuk, hogy a szervezet saj√°t maga minŇĎs√©gi D-vitamint k√©pes elŇĎ√°ll√≠tani a nap UV-sugarainak hat√°s√°ra. R√°ad√°sul ez a vitamin teljesen ingyen √°ll a rendelkez√©s√ľnkre, nem √ļgy, mint a vitamintablett√°k gy√°rt√≥inak term√©kei.‚ÄĚ

KifizetŇĎdŇĎ megold√°s az eg√©szs√©g jav√≠t√°s√°ra

N√©h√°ny ezernyi nemzetk√∂zi egys√©g (IU) D-vitamin (D3-vitamin) elegendŇĎ lenne ahhoz, hogy 16‚Äď25 milli√°rd doll√°rral cs√∂kkenteni lehessen az Egyes√ľlt √Āllamokban a r√°kos megbeteged√©sek kezel√©s√©re ford√≠tott kiad√°sok √∂sszeg√©t. Erre az eredm√©nyre jutott a San Francisco-i Nutrition and Health Research Center jeles kutat√≥kb√≥l √°ll√≥ nemzetk√∂zi kutat√≥csoportja. Ha a r√°kbetegs√©gek gy√≥gy√≠t√°s√°ra k√∂lt√∂tt √∂sszeg 5%-√°t arra ford√≠tan√°k, hogy a lakoss√°got megfelelŇĎ mennyis√©gŇĪ D-vitaminnal l√°ss√°k el (tablett√°k vagy √©trend-kieg√©sz√≠tŇĎk form√°j√°ban), vagy ha megfelelŇĎ felvil√°gos√≠t√≥ kamp√°nyok keret√©ben siker√ľlne be√©getni a k√∂ztudatba, hogyan lehet a szervezetet egyenletesen √©s az eg√©szs√©gre teljesen √°rtalmatlan m√≥don hozz√°juttatni a sz√ľks√©ges mennyis√©gŇĪ D-vitaminhoz a rendszeres, r√∂vid ideig tart√≥ napoz√°s, illetve UV-besug√°rz√°s √°ltal, akkor a mesters√©gesen a szervezetbe juttatott, vagy a term√©szetes m√≥don keletkezŇĎ D-vitamin pozit√≠v √©lettani hat√°sainak k√∂sz√∂nhetŇĎen jelentŇĎsen cs√∂kkenthetŇĎ lenne a r√°kos megbeteged√©sek sz√°ma, √©s milli√°rdokat takar√≠thatna meg, ford√≠thatna m√°s c√©lokra az eg√©szs√©g√ľgyi k√∂lts√©gvet√©s. Hogyan √°ll√≠tja elŇĎ a szervezet a D-vitamint? A napsug√°rz√°s minden idŇĎkben az elsŇĎ sz√°m√ļ D-vitamin forr√°sa volt az emberi szervezetnek. A t√°pl√°lkoz√°ssal bevitt D-vitamin mennyis√©g csak t√∂red√©k√©t fedezte a sz√ľks√©gleteknek. A bŇĎrben a D3-vitamin UV-f√©ny hat√°s√°ra a szervezetben term√©szetesen jelen l√©vŇĎ koleszterinbŇĎl (az √ļn. 7-dehidro-koleszterinbŇĎl) keletkezik. A f√©ny hat√°s√°ra szintetiz√°l√≥d√≥ D-vitamin mennyis√©g√©t azonban sz√°mos t√©nyezŇĎ befoly√°solja: a nap √©vszakonk√©nt √©s sz√©less√©gi k√∂r√∂nk√©nt v√°ltoz√≥ f√©nyereje, a felhŇĎzet, a l√©gszennyezetts√©g, a ruh√°zkod√°s, √©s persze nem utols√≥ sorban a bŇĎr vastags√°ga √©s term√©szetes pigment√°lts√°ga. Napoz√°s hat√°s√°ra elm√©letileg soha nem k√©pzŇĎdhet a szervezetben az optim√°lisn√°l t√∂bb D-vitamin, mert a feleslegben termelŇĎd√∂tt D-vitamin √©ppen a bŇĎrt √©rŇĎ f√©ny hat√°s√°ra lebomlik. A D-vitamin t√ļladagol√°sa azonban toxikus folyamatokat ind√≠t el a szervezetben, ez√©rt tiszt√°ban kell lenni azzal is, milyen √©rt√©kek mellett besz√©lhet√ľnk a szervezetben optim√°lis D-vitamin szintrŇĎl. A szervezet sz√°m√°ra m√©g j√≥l toler√°lhat√≥, maxim√°lis D-vitamin mennyis√©get az Egyes√ľlt √Āllamok Tudom√°nyos Akad√©mi√°ja napi 50 őľg-ban (2000 UI nemzetk√∂zi egys√©gben) √°llap√≠totta meg. Ezzel egy√ľtt sz√°mos D-vitamin specialista azt √°ll√≠tja, hogy egy napi 100 őľg-nyi (4000 UI) mennyis√©g m√©g mindig nem jelent k√ľl√∂n√∂sebb vesz√©lyt egy felnŇĎtt szervezet sz√°m√°ra. A toront√≥i Mount Sinai k√≥rh√°z kutat√≥orvosa, Dr. Reinhold Vieth egy 2009. augusztus 26-√°n megjelent cikk√©ben kritika al√° veszi √©s f√©lrevezetŇĎnek √≠t√©li azt a matematikai sz√°m√≠t√°si met√≥dust, amelyre a kor√°bbi kutat√°sok t√°maszkodtak az aj√°nlott D-vitamin bevitel kisz√°m√≠t√°s√°t c√©lz√≥ vizsg√°latok sor√°n, √©s azt √°ll√≠tja, hogy az alkalmazott m√≥dszerrel meg√°llap√≠tott, aj√°nlott D-vitamin mennyis√©gek j√≥val alatta maradnak a szervezet t√©nyleges sz√ľks√©gleteinek. Ennek al√°t√°maszt√°s√°ra h√°rom olyan vizsg√°lat eredm√©nyeire hivatkozik (ezek k√∂z√ľl kettŇĎt az ŇĎ neve f√©mjelez), amelyek azokat az √∂szszef√ľgg√©seket vizsg√°lt√°k, amelyek a kutat√°sban r√©szt vevŇĎ vizsg√°lati alanyoknak kieg√©sz√≠t√©s√ľl adott D-vitamink√©sz√≠tm√©nyek mennyis√©ge √©s a v√©r√ľkben m√©rhetŇĎ D-vitamin szint k√∂z√∂tt mutatkoztak. A felm√©r√©sek eredm√©nyei szerint a vizsg√°lt szem√©lyek v√©r√©ben m√©rt D-vitamin koncentr√°ci√≥ akkor sem emelkedett 32 ng/ ml-n√©l (az optim√°lisn√°l) magasabb √©rt√©kre, ha a napi D-vitamin bevitel 4000 UI (100 őľg) volt, ami a n√©gyszerese a ma √°ltal√°ban javasolt napi mennyis√©gnek. Ha pedig a v√©rben m√©rhetŇĎ optim√°lis D-vitamin szint el√©r√©s√©hez a javasolt napi bevitel n√©gyszeres√©nek megfelelŇĎ D-vitamin elfogyaszt√°s√°ra van sz√ľks√©g, az azt jelenti, hogy a napi bevitelre tradicion√°lisan javasolt √©rt√©keket al√°becs√ľlt√©k, √©s ezek j√≥val alatta maradnak a szervezet t√©nyleges sz√ľks√©gleteinek. A t√ļladagol√°s kock√°zat√°t rejti viszont mag√°ban a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ vitamin- √©s √°sv√°nyianyag-k√©sz√≠tm√©nyek orvosi fel√ľgyelet n√©lk√ľli szed√©se, ami az ut√≥bbi √©vtizedekben sz√©les k√∂rben terjedt el a lakoss√°g k√∂r√©ben. Tekintettel arra, hogy a D-vitamin zs√≠rban old√≥d√≥ vitamin, √©s a napi folyad√©kbevitellel nem √ľr√ľl ki a szervezetbŇĎl, t√ļladagol√°sa k√∂nnyen elŇĎfordulhat, k√ľl√∂n√∂sen a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ multivitamin- k√©sz√≠tm√©nyek ellenŇĎrizetlen szed√©s√©vel. A D-vitamin t√ļladagol√°s√°nak pedig s√ļlyos k√∂vetkezm√©nyei lehetnek:
‚ÄĘ a l√°gy sz√∂vetek elmeszesed√©se, vesekŇĎk√©pzŇĎd√©s, maradand√≥ vesek√°rosod√°s, az erek √©s a sz√≠v l√°gy sz√∂veteinek megkem√©nyed√©se,
‚ÄĘ f√°radts√°g,
‚ÄĘ az √©tv√°gy cs√∂kken√©se,
‚ÄĘ h√°nyinger, √©melyg√©s,
‚ÄĘ erŇĎs szomj√ļs√°g√©rzet,
‚ÄĘ tests√ļlycs√∂kken√©s,
‚ÄĘ depresszi√≥.
T√ļladagol√°shoz vezet csecsemŇĎkn√©l a napi 0,5 mg-n√°l nagyobb mennyis√©gŇĪ D-vitamin bevitel, felnŇĎttekn√©l a napi 1 mg-ot tart√≥san meghalad√≥ D-vitamin bevitel. A s√ļlyos D-vitamin t√ļladagol√°s k√∂vetkezm√©nyek√©nt sz√©lsŇĎs√©ges esetben

Kelemen Gréta

"Kevesen ismerik az igazi Kelemen Gr√©ta-t, de a legfontosabb k√©t dolog, amit tudni kell, hogy az optimista √©s prec√≠z, term√©szetesen bar√°ts√°gos, szeml√©lŇĎdŇĎ √©s racion√°lis, de kisebb d√≥zisokban, √©s gyakran elk√©nyeztetik a nem √©rz√©ketlen szok√°sok is.

Az optimizmusa azonban, ami√©rt gyakran im√°dj√°k. A bar√°tok gyakran sz√°m√≠tanak r√≥la √©s romantikus term√©szet√ľkre a sz√ľks√©g idej√©n.

Persze senki sem t√∂k√©letes, √©s Bogd√°nnak sz√°mos hib√°ja van. A tisztess√©g √©s az instabilit√°s hajlamos az √ļton j√°rni, b√°r ink√°bb szem√©lyes szinten, mint m√°sok sz√°m√°ra.

Szerencs√©re a pontoss√°ga √°ltal√°ban ott van, hogy enyh√≠tse a f√ļj√°sokat."

Még szintén kedvelheted...

Vélemény, hozzászólás?

Az email c√≠met nem tessz√ľk k√∂zz√©. A k√∂telezŇĎ mezŇĎket * karakterrel jel√∂lt√ľk