Az ödéma okai és kezelésének lehetőségei

Az ödéma okai és kezelésének lehetőségei

Sok nőt érintő, mindennapi probléma az ödémára való hajlam. A szem, az arc, a kéz és a láb megdagadása főként a reggeli és az esti órákban jelentkezik, kellemetlen komfortérzetet okozva az érintetteknek. Reggel, ébredés után a tükörbe nézve sokan tapasztalják, hogy az éjszaka folyamán a szemkörnyék és az arc felpüffedt. Napközben azután mérséklődnek a tünetek. Estére azonban megdagadhat a lábszár, a lábfej, a feszítő, kellemetlen érzés miatt az ember alig várja, hogy hazaérjen, és kibújhasson végre a kényelmetlenné vált cipőből. Az arc és a végtagok ödémájának gyakori problémájával csak kevesen fordulnak orvoshoz. Dr. Jean-Jacques Legrand endokrinológus szakorvost arra kértük, hogy kérdéseinkre válaszolva magyarázza el a „titokzatos” eredetű tünetek hátterében meghúzódó okokat.

MI OKOZZA AZ ÖDÉMÁS PANASZOKAT?

A szövetek között megrekedt víz miatt a test egyes tájain, jellemzően az arcon és a végtagokon jelentkezik leginkább a jellegzetes duzzadtság, amely hol elmúlik, hol pedig újra kialakul. Az, hogy mikor mely területeket érintenek jobban a tünetek, nagymértékben függ attól, hogy milyen testhelyzetben van éppen az ember, amikor a vízvisszatartás jelentkezik. Ha a víz az éjszaka folyamán gyülemlik fel a szövetek között, akkor a duzzadtság a fekvő testhelyzet miatt elsősorban az ágyéktájékot, az arcot, a szem környékét, a kézfejet és a kéz ujjait érinti. Ezzel éppen ellentétesen, ha a szövetközi folyadékgyülem a nap folyamán keletkezik, akkor – az álló testhelyzet miatt – az ödémás duzzanat főleg a vádli, a boka és a lábfej régiójában alakul ki. A püff edtség – a felgyülemlő folyadék mennyiségétől függően – átmenetileg általában 500–1500 grammnyi súlygyarapodással jár együtt, és kellemetlen komfortérzetet okoz. Ez a jelenség leginkább a nemileg aktív korban lévő, 14–50 év közötti nőknél tapasztalható. Ettől eltérő életkorokban, illetve férfi aknál csak ritka esetben találkozni a tünetekkel.

VAN-E SZEREPÜK A HORMONOKNAK A TÜNETEK KIALAKULÁSÁBAN?

Vélhetőleg igen, de hogy pontosan milyen szerepet játszanak a női hormonok az ödéma keletkezésében, azt ma még nem ismerjük pontosan. A havonta jelentkező premenstruációs szindrómánál sem tudjuk még igazán, milyen hormonális összetevői vannak annak a sok nőt érintő tünetcsoportnak, amely a menstruációt közvetlenül megelőző napokban jelentkezik a mellek megduzzadásával, feszülésével és mérsékelt súlygyarapodással. Valószínűnek látszik azonban, hogy az átmeneti ödémák kialakulásában is szerepet játszhat a premenstruációs szindróma kialakulásáért is felelős ösztrogén, amely közismerten képes előidézni a szövetekben a vízviszszatartást. Az ösztrogén hatásának erőteljesebb érvényesülése nem azért alakul ki, mert a petefészkek a szokásosnál több ösztrogént termelnek, hanem azért, mert a petefészkek által termelt másik hormon, a progeszteron szintézise csökken, így az nem tudja kiegyensúlyozni az ösztrogén hatását. Azt azonban a tudomány jelenlegi állása szerint nem állíthatjuk, hogy az ösztrogén és a progeszteron megváltozott arányának a premenstruációs szindrómán kívül jelentkező vízviszszatartáshoz is köze volna. Az agyalapi mirigy (hipofízis) hátulsó lebenyében kiválasztott és raktározott ADH hormon (vazopresszin) a vesékre hat, a kanyarulatos csatornák és a gyűjtőcsatorna vízvisszaszívását fokozza. Az ödéma kialakulásában feltehetően szerepet játszik, hogy a hipofízis valamely hatásra nagyobb mennyiségben választ ki ADH-t, ami a vizeletkiválasztás lassulását és vízvisszatartást indukál a szervezetben. A szövetek között rekedt víz ilyenkor a test aktuális helyzetétől függően más és más testtájakon okoz helyi püffedtséget. Az esetenként jelentkező, vízvisszatartási problémákkal összefüggő ödéma kialakulása a hipofízis ADH-termelésétől valószínűleg nem független jelenség. A víz visszatartásának azonban vannak bizonyos kiváltó vagy súlyosbító tényezői. Az ödémás tünetekről panaszkodó páciensek körében végzett, több hónapig vagy akár több évig tartó vizs-gálatok és kutatások eredményei szerint az álló és a fekvő testhelyzet kedvez az ödéma kialakulásának. A magas hőmérséklet úgyszintén szerepet játszik a tünetek kiváltásában: a végtagok ödémája különösen gyakori a nyári időszakban. Valószínűnek látszik, hogy az elfogyasztott ételek is hatással vannak a vízvisszatartásra. A tapasztalatok szerint különösen az esti órákban fogyasztott sós ételek, illetve a nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása másnap reggelre az arc, a szem, a kéz duzzadtságát okozhatja. Az idegi megterhelés, a gondok, a viták, a stresszhatás szintén kiváltó okként játszhatnak közre a tünetek kialakulásában.

OKOZ-E AZ ÖDÉMA BÁRMIFÉLE ZAVAROKAT A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉBEN?

A kellemetlen komfortérzeten túl elméletileg nem, de az érintettek gyakran panaszkodnak különböző pszichoszomatikus tünetekre, mint pl. fokozott szomjúságérzet, fizikai és lelki fáradtság, migrén, alacsony vérnyomás, a fizikai teherbírás csökkenése, zihálás nagyobb megterhelés esetén, a végtagok zsibbadása és tompult érzékelése. Gyakran említik még a vízvisszatartással járó kísérőjelenségként a napi vizeletmennyiség csökkenését és a székrekedést is. A két utóbbit leszámítva a többi tünet sem nem oka, sem nem közvetlen következménye az ödémának.

MILYEN TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK ÁLLNAK RENDELKEZÉSRE AZ ÖDÉMA KEZELÉSÉRE?

Pillanatnyilag nem ismerünk olyan orvosi kezelési eljárást, amellyel az ödéma keletkezésének okait és a panaszok időről időre visszatérő kiújulását meg tudnánk szüntetni. Tüneti kezelést tudunk csak alkalmazni, amellyel a kialakult ödémát mérsékelni lehet. Mindenekelőtt azt kell szem előtt tartani, hogy a tünetekre (az ödémára, illetve a székrekedésre) ható gyógyszereket, azaz a víz- és a hashajtók szedését nem szabad javasolni erre a problémára, mert csak egyre növekvő dózisban lennének hatékonyak, ami pedig nagyon hamar mellékhatások és másodlagos egészségproblémák kialakulásához vezetne. Az ödéma mérséklésére legfeljebb egyes, a vegetatív idegrendszer működését szabályozó gyógyszerek, illetve a szövetek ionegyensúlyát helyreállító nyomelemek ajánlhatók: kalcium, kálium, magnézium. Helyi kezelésként pedig azok a gyógyszerek hatásosak, amelyek az erek falának rugalmasságát fokozzák. Ödémára való hajlam esetén tanácsos az ételeket csak mérsékelten sózni (de nem sótlanul fogyasztani), kerülni a hozzáadott cukor- és az alkoholfogyasztást és dohányzást, valamint növelni a folyadékbevitelt, főként este, a lefekvés előtti órákban. Sajnos a test különböző régióiban jelentkező ödémára az orvos általában nem tud valóban hatékony és hosszú távon a tünetek visszatérését megakadályozó megoldást javasolni. A menstruációs ciklussal nem összefüggő, szakaszosan és váratlanul jelentkező szövetközi folyadékgyülem problémája orvosi eszközökkel ma még nemigen kezelhető. Szerencsére a tünetek a páciensnek okozott kellemetlen komfortérzeten túlmenően nem jelentenek semmiféle súlyosabb problémát, és nem veszélyeztetik az egészséget.

MILYEN MEGOLDÁST JAVASOLHATNAK A KOZMETIKUSOK ÖDÉMÁRA HAJLAMOS VENDÉGEIKNEK?

A szindróma tüneti kezelésére véleményem szerint a kozmetikusok háromfajta kezelést ajánlhatnak: relaxáló hatású esztétikai kezeléseket, nyirokdrenázst, illetve hidroterápiát. Mindhárom típusú kezelés hozzájárulhat a tünetek mérsékléséhez, de a probléma okát sajnos egyik sem szünteti meg.

Relaxáló hatású esztétikai kezelések
Ahogyan azt az ödémát kiváltó okok felsorolásánál is említettük, a különféle lelki és idegi megterhelések hatására fokozódhat a szervezetben a vízvisszatartás. Ezért minden olyan kezelés, ami ellazulást, megnyugvást, kikapcsolódást jelent a nők számára, hatékony lehet az ödéma tüneteinek enyhítésében. A relaxáló hatású arc- és testkezelések csökkentik a vízvisszatartást, ezért segítik a szövetek között pangó folyadék elszállítását, és így a helyi duzzadtság megszűnését. Fontos, hogy a relaxáló kezelések mindig manuális technikákon alapuljanak, és a teljes ellazulást ne zavarja sem semmiféle elektromos készülékek, sem szélsőséges meleghatás, sem erőteljes nyomás, ami mind újabb zavaró stimulus lehet az idegrendszer számára. Jó eredményeket nyújthat például egy érösszehúzó, tonizáló hatású arcpakolás, egy simító mozdulatokkal dolgozó arc- és/vagy testmasszázs. Már maga az izmok elernyedését kiváltó relaxáció, a teljes nyugalomban eltöltött pihenés is javíthat a tüneteken. A kozmetikus otthoni megoldásként javasolhatja vendégének, hogy töltsön el egy félórát fekvő testhelyzetben, enyhén megemelt lábbal és fejjel, a tökéletes kikapcsolódáshoz megfelelő, kellemes környezetben.

Nyirokmasszázs
A megfelelő technikával végrehajtott nyirokmasszázs az ödéma kezelésének leghatékonyabb módszere. A drénező mozdulatokat alkalmazni lehet az arcon, illetve az alsó vagy a felső végtagokon is, aszerint, hogy a tünetek mely testtájat érintik. A drénező kezelés célja, hogy a nyirokrendszert a szövetek között megrekedt folyadék elszállítására ösztönözzük. A nyirokmasszázs fontos részét képezi a relaxáció is, amelynek időtartama nagyjából azonos a drenázséval.

Hidroterápia
A harmadik lehetséges megoldás a hidroterápia. A szövetek ionegyensúlyát helyreállító hatású algákkal dúsított, mérsékelten meleg fürdő, a gerinc felé, illetve a nyaktól az ágyéktájék felé áramoltatott meleg víz jótékony hatással van a szövetközi folyadékgyülem mérséklésére. Ahogyan a nyirokdrenázs esetében, a terápiának itt szerves része a pihenés, fekvő helyzetben, jól betakarva, hogy a test megőrizze a meleg fürdővíz hőmérsékletét.

VÁRHATÓ-E, HOGY A KÖZELJÖVŐBEN TÖBBET TUDUNK MAJD ERRŐL A PROBLÉMÁRÓL, ÉS HATÉKONY MÓDSZEREK LESZNEK A KEZELÉSÉRE?

Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan orvosi terápiás módszer, amellyel valóban hatékonyan kezelhetnénk a szövetközi folyadékgyülem problémáját, és főként annak okait. Ezzel szemben – ahogyan ezt a fent javasolt kezelési eljárások felsorolása során láthattuk – vannak olyan esztétikai kezelések és masszázstechnikák, amelyekkel a kialakult tünetek mérséklése terén jelentős eredményeket lehet elérni. Fontos, hogy a tünetekkel orvoshoz, kozmetikushoz forduló nőket megnyugtassuk afelől, hogy a jelenség hátterében egészségproblémát okozó tényezők nem állnak. Az időnkénti duzzadtság keletkezése majd spontán elmúlása gyakran tapasztalható jelenség, amelytől nem kell megijedni. Ha az orvos nem is tud jelenleg hatékony kezelést javasolni, a kozmetikus eszköztárában már ma is megvannak a megfelelő módszerek a tünetek enyhítésére.

Az időszakosan jelentkező szövetközi folyadékgyülem kezelésében jelenleg a kozmetikai módszerek hatékonyabbak a tünetek enyhítésében, mint a rendelkezésre álló orvosi terápiás lehetőségek. Az ödémára hajlamos nőknek az orvosok mellett a kozmetikusok is hasznos életvezetési tanácsokat tudnak adni, amelyekkel hozzájárulhatnak az ödémás tünetek megszüntetéséhez, a kiújulás gyakoriságának csökkentéséhez, valamint az általános jó közérzet és az egészség megőrzéséhez is.

Kelemen Gréta
About Kelemen Gréta 169 Articles
"Kevesen ismerik az igazi Kelemen Gréta-t, de a legfontosabb két dolog, amit tudni kell, hogy az optimista és precíz, természetesen barátságos, szemlélődő és racionális, de kisebb dózisokban, és gyakran elkényeztetik a nem érzéketlen szokások is. Az optimizmusa azonban, amiért gyakran imádják. A barátok gyakran számítanak róla és romantikus természetükre a szükség idején. Persze senki sem tökéletes, és Bogdánnak számos hibája van. A tisztesség és az instabilitás hajlamos az úton járni, bár inkább személyes szinten, mint mások számára. Szerencsére a pontossága általában ott van, hogy enyhítse a fújásokat."

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*