Korunk kellemetlen népbetegsége, az allergia

 

MI IS AZ AZ ALLERGIA?

Az allergia a szervezet túlzott reakciója a környezetben jelen lévő bizonyos anyagokkal szemben. A betegség különleges sajátossága, hogy a tüneteket kiváltó anyagok teljesen közömbösek és ártalmatlanok, az emberek többségénél normális esetben semmiféle reakciót nem váltanak ki. Azoknál viszont, akiknek immunrendszere rosszul programozott, és az adott anyagra túlérzékeny, ezek az egyébként ártalmatlan anyagok betegséget okozhatnak. A fokozott immunreaktivitással, egyéni érzékenységgel rendelkezők szervezete ugyanis ezeket a közömbös anyagokból származó molekulákat veszélyes idegen anyagként azonosítja, és védekezésképpen az immunrendszer bizonyos sejtjeinek mozgósításával reagál. A szervezetből immunválaszt kiváltó anyagokat allergéneknek nevezzük. Bizonyos anyagok – mint például a por, a növényi pollenek, az állati szőrök, az atkák, egyes élelmiszerek összetevői – sokaknál váltanak ki allergiás reakciókat. Allergén azonban bármi lehet, amire a beteg allergiás reakcióval válaszol. Az allergén tulajdonság ezért elsősorban a beteg felől határozható meg, nem az anyag saját tulajdonságának tekinthető.

AZ ALLERGIÁS REAKCIÓ MECHANIZMUSA

Az allergiás megbetegedések közös jellemzője, hogy a tünetek – néhány kivételtől eltekintve – sohasem az allergizáló anyaggal való első találkozás alkalmával jelentkeznek. A testidegen anyagként azonosított molekulák több, egymást követő érintkezés során alakítják ki a szervezetben az immunreakciót.

A szenzibilizáció időszaka

A szenzibilizációs időszak tulajdonképpen a betegség lappangási ideje. Ennek időtartama esetenként változó. Hetekig, hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat, mire a szenzibilizáció létrejön, és a szervezet az adott anyaggal való ismételt találkozásra egyszer csak allergiás tünetekkel válaszol. Az érzékenyítő anyaggal való első találkozás alkalmával a szervezetben E típusú immunoglobulin (IgE) szintézise indul meg. Az immunoglobulin E antitest a vérben normális esetben nagyon alacsony koncentrációban található meg (normálértéke nem haladja meg a 150 U/L-t), a szenzibilizáló molekulák által beindított immunreakció hatása alatt azonban termelése fokozódik. Az adott allergénre specifi kus antitestek a hisztamint tartalmazó bazofi l fehérvérsejtek, hízósejtek
felszínéhez kapcsolódnak, és amikor a szervezet ismételten találkozik az érzékenyítő anyaggal, beindul az allergiás immunválasz.

READ  Phendora Garcinia -opinions, észrevételeket, ár, fórum

Az allergiás tünetek jelentkezése

A szenzibilizáció kialakulása után az adott anyaggal való újabb találkozás alkalmával az immunrendszer felismeri az ellenséges molekulákat. A véráramba jutó allergének az antitestekhez (IgE) kötődnek, amelyek a szenzibilizáció időszaka alatt a hízósejtek felszínéhez kapcsolódtak, és arra kényszerítik a bazofil
fehérvérsejteket, hogy bocsássák ki a bennük lévő hisztamint. Az allergiás reakció lényegében akkor indul be, amikor az allergének hatására a bazofil hízósejtek hisztamintartalma felszabadul, és a véráramba kerül. A hisztamin a véráramon keresztül nagyon gyorsan eljut a szövetekig, és ott a H1 receptorok aktiválásával viszketést, bőrpírt, ödémát, a vérerek dilatációját, az izmok kontrakcióját stb. váltja ki. A beindult allergiás reakció azután az érintett szövetek típusától függően megnyilvánulhat az orrnyálkahártya náthát okozó gyulladásában, kötőhártya gyulladásban, asztmatikus légzési nehézségekben, különféle allergiás bőrtünetekben. A tünetek súlyossága egyénenként változó mértékű lehet.

A LEGGYAKORIBB ALLERGÉNEK

Allergiás reakció egyéni érzékenység alapján gyakorlatilag bármilyen anyag hatására kialakulhat. Vannak azonban olyan, közismert anyagok, amelyek igen gyakran allergizálnak. A leggyakoribb problémát okozó allergének között a növényi polleneket, az állati szőröket, az atkákat, a penészgombákat, bizonyos élelmiszereket, fémeket, vegyszereket és gyógyszereket mindenképpen meg kell említenünk.

Állati szőrök és tollak

Az állatokkal való érintkezés nagyon sok embernél vált ki allergiás reakciókat. Állati eredetű allergén lehet a nyál, a vizelet, az ürülék, a vér, a bőr, illetve az állat bőréről leváló szarulemezkék. Maga a szőr valójában nem allergizál, viszont kitűnően „szállítja” a felszínén megtapadt, fent említett állati eredetű anyagokat. A leggyakoribb immunreakciókat az állatok közül a macskák váltják ki az emberből, a leghevesebb tüneteket viszont a lovak, illetve a kis rágcsálók okozzák.

A növényi pollenek

A szezonális allergiák időben a különféle növények virágzásával köthetők össze, hiszen az arra érzékenyekben az ilyenkor a levegőbe kerülő virágpor vált ki allergiás immunreakciókat. A tavasz vége, a nyár eleje a rendkívül allergizáló hatású pázsitfűfélék virágzásának ideje, ilyenkor jelentkezik sokaknál az allergiás nátha vagy más néven szénanátha. A különböző növények virágzási idejének megfelelően azonban pollenek – néhány téli hónap kivételével – mindig vannak a levegőben. Pollenallergiától így – attól függően, hogy mely növények hatnak rá allergénként – szenvedhet valaki az évnek mindöszsze néhány napján, de akár hónapon keresztül, sőt, szinte egész éven át is, ha többféle típusú pollenre is túlérzékeny.

READ  Raspberry Ketone - vélemények, ár, ahol vásárolni mennyit költségek

AZ ALLERGIA JELLEGZETES TÜNETEI

Az allergia klinikai tünetei érinthetik a felső légutakat, a szemet vagy a bőrt, és okozhatnak orrnyálkahártya duzzadást, légzési panaszokat, náthát, kötőhártya gyulladást, illetve különféle kellemetlen bőrtüneteket.

Az allergiás nátha

A szénanáthának is nevezett tünetcsoport a felső légutak gyulladásos kórképe. Tüsszögéssel, az orrnyálkahártya megduzzadásával, az orr folyásával, eldugulásával, viszketésével és kisebesedésével jár, amelyhez gyakran fejfájás is társul. Bár a tünetek hasonlóak a felső légúti gyulladásokéihoz, a betegség nem fertőző és nem jár lázzal. Ha a páciens a környezetében állandóan jelen lévő allergénekre, például atkákra, penészgombára, állati szőrre reagál, akkor a betegség akár egész éven át kínozhatja. A szénanátha azonban az esetek többségében szerencsére szezonális kórkép, amely évente ismétlődően nagyjából azonos időszakban jelentkezik, attól függően, hogy mikor virágzik az a növény, amelyre az egyén allergiás immunválasszal reagál.

Az allergiás kötőhártya gyulladás

Az allergiás kötőhártya gyulladás gyakran a szénanátha kísérőtüneteként jelentkezik. A szem viszket és csíp, folyamatosan gyulladásban van, bepirosodik, enyhén vagy erősen könnyezik, megduzzad, és a fényt nehezen viseli, könynyezik, fáj tőle. Esetenként előfordul, hogy csak az egyik szemet érintik a tünetek, de leggyakrabban mindkét szemen jelentkeznek.

A BŐR ALLERGIÁS MEGBETEGEDÉSEI

Az urticaria

Az allergiás bőrreakciók közül a leggyakoribb az urticaria vagy köznapi nevén csalánkiütés, amely a csaláncsípéshez hasonló tüneteiről kapta nevét. A bőr felszínén apró kiütések jelennek meg bőrpírral, viszketéssel kísérve a test bármely zónájában.

Az allergiás ekcéma

Allergiás kontakt dermatitist, allergiás bőrgyulladást a bőrrel érintkező különféle vegyszerek, tisztítószerek, kozmetikumok vagy más anyagok okozhatnak. Az allergiás ekcéma általában hosszabb szenzibilizációs idő után, az irritatív anyaggal való többszöri érintkezés hatására alakul ki. Jellegzetes tünetei a bőrpír, a sejtnedvvel telt, nedvedző kis hólyagok jelentkezése a bőrfelszínen, amelyet gyakran viszketés kísér. A tünetek először az érzékenyítő anyaggal való érintkezés helyén mutatkoznak meg, később azonban gyakran túlterjednek a kontaktterületen, és a test más régióiban is előfordulnak. Az allergiás ekcéma jellemzője, hogy a tünetek a kiváltó anyaggal való érintkezés megszakítása után is csak lassan javulnak, és gyakran kiújulnak.

READ  GenBrain -, hogy hol vásárolnak, hogyan működik? Ellenőrizze, vélemények

Allergiás vagy irritatív dermatitis?

Az allergiás kontakt dermatitis és a kontakt irritatív dermatitis tüneteinek klinikai képe nagyon hasonló, ezért a két betegséget sokszor igen nehéz megkülönböztetni egymástól, bár kóroktanuk különböző. A bőrirritációkat nem allergének, hanem irritatív anyagok váltják ki, többnyire az anyaggal való érintkezés után azonnal. Klinikai tünetként ebben az esetben szintén bőrpír jelentkezik, valamint a bőr húzódása, feszülése, csípő, égő érzés, a bőr hőérzetének fokozódása, de a viszketés nem jellemző, és a probléma kizárólag az anyaggal való érintkezés helyén jelentkezik, szóródást nem mutat. Az irritatív dermatitis a betegség lefolyását tekintve is különbözik az allergiás ekcémától: a tünetek ebben az esetben az irritációt kiváltó anyaggal való érintkezés
megszűnése után gyorsan elmúlnak, és – hacsak újabb expozíció nem történik – a kiújulás sem jellemző.

Az UV-fény okozta allergiás tünetek

A napallergia viszonylag ritka előfordulást mutató kórkép, de a tavaszi-nyári időszakban mindenképpen számolnunk kell vele. A fokozott fényérzékenységű egyéneknél a napsugarak UVA-, illetve UVB-sugarai is kiválthatnak allergiás reakciókat. Hogy a tünetek kialakulásáért a napsugárzásnak pontosan melyik hullámhossz-tartománya tehető felelőssé, azt mesterséges fénnyel végzett próbák segítségével lehet megállapítani. Napfényallergia esetén a bőrpírral, ödémával és viszketéssel járó tünetek a napexpozíció után azonnal, vagy néhány órával később azokon a bőrterületeken jelentkeznek, amelyeket nem takart ruházat, és közvetlenül ki voltak téve az UV-sugárzásnak (karok, vállak, lábak, nyak, dekoltázs, arc).

Fototoxikus és fotoallergiás reakciók

Bizonyos gyógyszerek (gyulladáscsökkentők, antibiotikumok, szívgyógyszerek stb.) fényérzékenyítő összetevőket tartalmazhatnak, ezért szedésük esetén kerülni kell a napon tartózkodást, illetve a szoláriumozást. A gyógyszerek hatására fellépő bőrtünetek azonban valójában nem fotoallergiás, hanem fototoxikus reakciók. Fotoallergiás reakciókat különféle növényi nedvek, fényvédő anyagok, antiszeptikumok válthatnak ki. Alkalmazásuk esetén a napfény maximális kerülése szükséges. Tünetként hasonló bőrgyulladás jelentkezik, mint a fototoxikus reakciók esetében, ezért a két kórképet nehéz elkülöníteni egymástól. Ha bizonyítottan fotoallergiás problémával állunk szemben, akkor egyedül az UV-fény tudatos kerülésétől várható a tünetek enyhülése.

Kelemen Gréta
About Kelemen Gréta 286 Articles
"Kevesen ismerik az igazi Kelemen Gréta-t, de a legfontosabb két dolog, amit tudni kell, hogy az optimista és precíz, természetesen barátságos, szemlélődő és racionális, de kisebb dózisokban, és gyakran elkényeztetik a nem érzéketlen szokások is. Az optimizmusa azonban, amiért gyakran imádják. A barátok gyakran számítanak róla és romantikus természetükre a szükség idején. Persze senki sem tökéletes, és Bogdánnak számos hibája van. A tisztesség és az instabilitás hajlamos az úton járni, bár inkább személyes szinten, mint mások számára. Szerencsére a pontossága általában ott van, hogy enyhítse a fújásokat."

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*